Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: A stájer Treun család magyar vonatkozásai 789

794 WERTNER MÓR. sára Ausztriába jött, ott hosszabb ideig tartózkodott, súlyosan megbetegedett, a minek következtében a rokona, Chunradus Matzo (talán Meissaui) birtokában lévő (Baden melletti) Rolír nevű várban következőleg végrendelkezik: 1. Azon 130 márkát, melylyel neki a krajnai Steinban lévő szilárd anyagú házért, tizennégy mansióért és egy malomért a karantán herczeg adósa, Lichtenecki Leutoldnak úgy hagyományozza, hogy ez ezen összeget az osztrák herczeg közbenjöttével lelki üdvéért szolgáinak kifizesse. 2. A pütteni őrgrófságban fekvő Stickelberg nevű várát azon feltétellel hagyományozza a berezegnek, hogy ez az ő (t. i. Bertold) Ujhelyen fogságban lévő fiát, ott csinált adósságai törlesztése után kiszabadítsa, és gyermekeit, valamint szolgáit megsegítse. 3. Weikersdorfban lévő birtokrészeit pedig a heiligenkreuzi monostornak hagyja, hogy tisztességesen eltemessék.1) Miután e végrendeletből kitűnik, hogy a marsallnak fián kívül még más gyermekei is voltak, és ő ezeket, valamint szolgáit az osztrák herczeg pártfogásába ajánlotta, stájer birtokairól pedig egy árva betűvel sem tesz említést, világos, hogy e birtokok akkor már a magyarok kezén voltak és hogy az Ottokár részéről kiindult meghívás a magyarellenes mozgalmakkal összefüggésben volt. * * * Bertoldnak — mint láttuk — maradtak gyermekei ; vájjon ifj. Treuni Konrádnak voltak-e egyenes ivadékai? nem tudjuk. Mindamellett érdekesnek tartjuk, hogy tárgyunk magyar vonatkozásai kedvéért egyet-mást a későbbi Treuniakról is felemlítsünk. Bizonyos Treuni Gratzan (talán : Gratian) és felesége Yta, egy keletnélküli okiratban kijelentik, hogy a wenigzelli várnagyságot (vogtei), melyet fiók, ifj. Gratzan, a voraui zárdának adományozott, a nevezett zárda javára megerősítik. Fiaik: Gratzan és Lantold kijelentik 1287 jan. 28-án, hogy wenigzelli tulajdonukat anyjuk »vrowen Eneiten« beleegyezé') Síremlékét 1894-ben Heiligenkreuzban találták föl. V. ö. Siegenfeld id. h. 450.