Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: A stájer Treun család magyar vonatkozásai 789

A STÁJER TREUN CSALÁD MAGYAR VONATKOZÁSAI. A stájer Pettau déli tőszomszédságában a Drann nevű folyócska ömlik a Drávába. E tájon feküdt egykor — hacsak minden jel nem csal — az a vár, mely a középkorban többnyire a Trenn nevet viselte*) s a melytől egy ministerialis (azaz udvari szolgálatokat teljesítő) nemzetség vette nevét.2) E nemzetség legrégibb múltjáról csak annyit tudunk, hogy a Spanheim-Lavantvölgyiek családjából származott I. Bernát, karinthiai és marburgi gróf fenhatósága alatt állott. Bernát egy keresztes hadjárat alatt 1148 márcz. 15-én Palaestinában elhalván, hagyatékának egy része nejének unokaöcscsére, III. Ottokár stájer őrgrófra ("j" 1164. márcz. 31.) szállott, a minek következtében a Treuniak is az ő hatósága alá kerültek. Bizonyos Wito de Trowne (Treuni Víd), kivel 1164-től 1185-ig találkozunk, kétségkívül a stájer Treun család sarja, mert többnyire a stájer ministerialis családok sorában szerepel.3

) Családi viszonyait nem ismerjük. A család legrégibb birtokviszonyaiból csak azt tudjuk, %) Teljesség kedvéért megemlítjük, hogy legrégibb neve a IX. X. és XI. században Treuuina, 1164-ben Trowne, 1181-ben' Troune, 1182-ben Treuna, 1197-ben Tröwe.n, Trowin, Troin ; a XIII. században leginkább Trevna és Trevn, a mellett azonban 1252-ben Trune, 1259 körül Trewen, 1257-ben Triewen ; a XIV. században Traen, Tren és Treen. A várat 1294-ben Havs Travn-nak nevezik. V. ö. Siegenfeld dolgozatával: Adler. Monatsblatt der k. k. heraldischen Gesellschaft, IV. 445—446. 2) Voltak azonban a középkorban még egyéb, hasonló hangzású nevű nemzetségek, kiktől a szóban lévő Treuniakat nem mindig lehet könnyen megkülönböztetni. Ilyenek pl. a különböző Traun nevűek és a Karinthiában s Krajnában székelt aquilejai származású Treffen családok. V. ö. Siegenfeld id. h. 446—447. ') Siegenfeld id. h. 447. SZÁZADOK. 1903. IX. FÜZET. 54