Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Vjestnik kr. hrv. slav. dalm. zemaljskog arkiva - 91

TÁRCZ.V. Faletro doge Zára elfoglalása után 1117-ben esküt tesz Zárának, hogy szabadalmait tisztelni fogja. 2. Sicic Ferdo : Tanulmányok az Anjou-dynastia történetéből. {6- 15. 11.) Nagy zavar van abban a kérdésben: hol, mikor és hányszor koronázták meg magyar királylyá Martell Károlyt ? Említik, hogy 1290 szept. 8-án Nápolyban, 1292 jan. 6-án Aixben, ápr. 4-én Nápolyban és 1294-ben Rómában V. Coelestin koronázta meg. Giovanni Yillani (-f 1348) először említi megkoronáztatását, melyet 1289 szept. 8-ára tesz; de Kun László csak 1290 jul. 10-én halt meg s így Villani határozottan tévedett. Észrevették ezt a középkori nápolyi krónikások és Yillani adatát 1290-re igazították; ezen a réven került azután az 1290 szept. 8-iki koronázás a históriába. Raynaldus azt mondja, hogy Martell Károlyt 1294-ben Rómában újra koronázta Y. Coeletin, pedig V. Coelestin az ő öt hónapos pápasága alatt nem is volt soha Rómában. Raynaldus ezen állítását nem oklevelekből merítette. Hiteles adatokból a következő tények derülnek ki : Mária, Kun László nővére, II. Károly neje, 1291 szept. 21-én értesíti a magyar rendeket, hogy fivére halála után őt illeti a magyar korona és használja is a regina Ungariae czímet ; 1292 jan. 6-án Áixben lemond fia Martell Károly javára s erről értesíti a magyar rendeket és fiát, ki akkor Sicilia kormányzója volt; II. Károly is tudósítván a magyar rendeket 1292 febr. 7-éu fiát nem királynak, hanem princeps Salernitanus néven nevezi ; tehát Martell Károly 1292 febr. 7-ig nem volt magyar királylyá koronázva. Április 5-től fogva a nápolyi iratok már rex TJngariae néven nevezik ; a koronázásnak tehát febr. 7-ike és ápr. 5-ike közt kellett végbemenni, és pedig Nápolyban, mert ekkor ott mint királyi helytartó székelt. Martell Károly 1295 jun. 17-én még életben van. de szept. 9-én már mint halott említtetik ; jogutóda a magyar királyi trónra legidősbb fia, Róbert Károly lett. Róbert Károlyról a történetírók azt mondják, hogy először 1300-ban koronázták meg Zágrábban. Okleveles adat erre nézve nincs. Az oklevelekben II. Károly az ő unokáját Róbert Károlyt megkoronáztatása előtt mindig csak így nevezi: Karolus de Ungaria. Róbert Károly maga 1301-től számítja uralkodása éveit, tehát ezen évben koronázták meg. Egy nápolyi oklevél 1301 ápr. 12-én először nevezi őt királynak, midőn követe Radoslav goricai gróf {Babonic) visszautazik Barlettából Magyarországba. Ez vihette Nápolyba a koronázás hírét, mely 1301 márczius havában történhetett, mivel III. Endre jan. 13-án halt meg Esztergomban és Róbert Károly csak ezután indulhatott útnak a téli időben Horvátországból Magyarországba. A koronázást Gergely esztergomi választott érsek végezte Esztergomban. Hogy a koronázás