Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Lederer Béla 958

•964 TÁRCZA. rövidre vont történetét is magukban foglalják. A városról szóló legrégibb okirat 1266-ból való, melyben IV. Béla király Egerszeg nevű birtokát a veszprémi káptalannak adományozza. Egerszeg az Árpádok kihalása után egyidőre ismét királyi birtok lett. majd a Kanizsaiakra szállott, kiktől 1390-ben csere útján a veszprémi püspökség nyerte meg. A török hódoltság korában végvár volt, melyet különösen a körülötte elterülő mocsarak és ingoványok tettek könnyen védhetővé ; a törökök kiűzetése után régi határai visszaállíttatván, Egerszegnek mint végvárnak jelentősége is megszűnt és ismét a veszprémi, majd 1777-től a szombathelyi püspökség birtokába jutott. A város közigazgatására vonatkozó adatok felsorolása után, a városi templomról és plébániáról, egy érdekes népszokásról, a húsvéti határjárásról ír a közlő, mely szokás — ügy tetszik - a székelyek közt is divatos, legalább Udvarhelyt megvan. Érdekesek és tanulságosak az adózási viszonyokról s az oktatás ügyéről szóló adatok. A közlő befejezésül a városnak az 1848 49-iki szabadságharcéban való szerepét ismerteti, s rövid áttekintést ad az utolsó ötven év történetéről. FRICK JÁNOS : Magyarország déli melléktartományai, 1490— 1526. (Veszprémi róm. kath. főgymn. Ért. 3 — 92. 11.) — Ez értekezésben a szerző többet ad mint a mit a czímben jelez, a mennyiben a hazánk déli részein elterülő melléktartományoknak történetét megalakulásuktól fogva adja elő. Ezek közül a bodonyi bánság az 1396-iki nikápolyi csatavesztés következtében veszendőbe ment: a Szörényi bánságra 1432 után következtek nehéz esztendők, mikor Vlad Drakul behívta a törököket ; a bánság egy része azonban így is megmaradt a magyarság birtokában ; de 1524-ben végkép török birtokká lett. A mai Szerbia és Bosznia birtokáért, mely a XV. században kisebb-nagyobb területváltozásokat leszámítva állandóan magyar fenhatóság alatt állott, főleg a Hunyadiak küzdöttek, kiknek. így Mátyás királyunknak is, sikerült a törököket onnan visszaszorítani. A dolgozat túlnyomóan ezekről a küzdelmekről szól. A Mátyás halála után beálló szomorú korszakban a déli tartományok lassanként pusztulásnak indultak, s mert az anyagi zavarok következtében a várak fentartására nem volt pénz. a török hatalom terjeszkedését meggátolni nem lehetett s 1521-ben Magyarország megszűnt a Balkánon uralkodó tényező lenni. — A szorgalommal összeállított dolgozat figyelmet érdemel, de kissé áttekinthetőbb alakba kellett volna önteni. LUKINICH IMRE.