Századok – 1903

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Cserei Mihály jegyzőkönyvei 891

892 SZÁDECZKL* LAJOS. tárában lévő jegyzökönyve cz. a. Toldy Ferencz, az Uj M. Muzeum szerkesztője, ezt a megjegyzést teszi az ismertetéshez : »Addig is, míg Csereinek ezen, eddig ismei-etlen, nevezetes hagyományát a magyar közönség a Nemzeti Könyvtárban venné, közlendőnek véltük ezen előleges tudósítást,« *) Az ismertetés szerint a jegyzőkönyv 192 nyolczadrét levelet tölt be, igen sűrűn, apró betűkkel, Cserei Mihálytól sajátkezűleg írva; vastag veres bőrbe van durva házi czérnával beférczelve, s a bőr a könyv hátulsó részén előnyúlik, a zsebtárczák módjára. Külső formájára nézve hasonlít ez a jegyzőkönyv a Történelmi Társulatéhoz, de tartalma egyéb, csak csekély részben egyező.2

) A kolozsvári unitárius könyvtárban volt jegyzőkönyv elején jogi axiómák után Mátyás királyról, Boéskay István és Bethlen Gábor fejedelmekről írt négysoros emlékversek (epitaphiuinok) vannak (3. 1.) bizonyára magától Csereitől. Majd saját magáról írt epitaphiuma (4. 1.), mely ismertetendő jkvünkben is megvan. A »magam körül való nevezetes dolgok« (6. 1.), életrajzi adatainak lajstroma 1667—1745-ig, ugyanazok lehetnek mint jkvünkben, a hol 1748-ig mennek. Azután következnek, a főhadparancsnokok, ref. és kath. püspökök, kincstartók, itélőmesterek, tanácsnokok, háromszéki főtisztek stb. lajstromai (47 1.), majd a »nevezetesebb casusok az én időmben« leírása. A következő 58 levél nem egyéb, mint Csereinek eddigelé kiadatlan jogtudományi munkája, melyet ő maga » Verbőczy könyvem« cz. a. emleget.3

) »Ezt a könyvet — úgymond — mind nagy tudós juristák írásiból, mind erdélyi érdemes emberekkel való gyakor discursusokból, mind sok helyeken való törvénytételekből, a hol én is jelen lehettem, mind pedig magam inventiójából így szedegettem s írtam együvé ab a. 1712 ... . mind magam hasznára, mind gyermekeim tanulságokra.« 1724-ben végzi be e törvénykönyv szerkesztését Nagy-Ajtán. Az ismertetésben közölt tartalomjegyzékből kitetszik, hogy mily nagybecsű munka ez az erdélyiek, főkép a székelyek jogszokásaira vonatkozólag.4

) 102 titulusra osztva, ugyanannyi *) Megjegyzem, hogy Cserei Mihály históriáját épen egy évvel azelőtt, 1852-ben adta ki az Ujabb Nemzeti Könyvtárban Kazinczy Gábor. s) A jelenleg ismertetendő jkv is veres színű, tárczaformái-a átborító bőrfedelű. Terjedelme ennek nagyobb : negyedrétű 208 levél. 3) Történelmi Jár, 1880. 5G6. 1. ') A jegyzőkönyv eme része csonka s teljesebbnek látszik az a