Századok – 1903

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kéza 885

KÉZ A. Történetírásunk ősapáiról : az Arpád-kor krónikásairól aránylag keveset tudunk. Ezért minden rájok vonatkozó új adatnak vagy hozzávetésnek, a mi egyéniségükre, eredetükre, pályájukra, összeköttetéseikre világot vet, — értéke van. Mert e körülményekből következtetést vonhat a későbbi történetkutató a krónikás adatainak megbízhatóságára és tárgyilagosságának fokozatára is. Kézai Simon mester az első Árpád-kori magyar -krónikások egyike, a kit ugyan már névszerint is ösmerünk, de a kiről azonkívül, hogy világi dolgokban is képzett tudós (mester), papi ember s hihetőleg IV. László király udvari jegyzője volt, alig tudunk egyebet.1) Származása helyéről, Kézáról, Szabó Károly azt tanította, hogy az a Bihar-megyei Mezőgyánhoz tartozó Kéza pusztának felel meg, mely szerinte igen hihetően Simon mesternek ősi birtoka volt. Szabó Károly e nézete azonban nem alapult egyében, mint azon a körülményen, hogy korunkra csupán ez az egyetlen Kéza nevű helynév maradt fen. Nincs oly körülmény, a mivel Simon mester egyéniségéhez ezt a helyet közelebb lehetne hozni. Pauler Gyula abban az értelemben is egyik első modern történettudósunk volt, hogy a helynevek és genealógiai adatok nagy értékét felismerte, s a történelmi személyek és események jellemzésénél megfejteni és felhasználni igyekezett azokat. E tekintetben is meglehetősen töretlen úton haladt, kivált az ') A reá vonatkozó adatokat kritikailag összeállították : Pauler Gyula : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, II. 487. 722. 11., és Szabó Károly: Kézai Simon mester krónikája. Pest, 1862. Előszó. SZÁZADOK. 1903. X. FÜZET. 60