Századok – 1903

Tárcza - Révész Kálmán: Szóváltás az Egyháztörténelmi Emlékek ügyében. (II.) 81

82 TÁRCZA, Thomment idézi, a ki szerint Grynaeus »als Anhänger der humanistischen Richtung« szenvedett. Ezzel szemben én nem egy, de két, teljes hitelességű tanút idézhetek. Egyik a már említett Streuber, a ki szerint Gr. »als der Ketzerei verdächtig« került börtönbe, még pedig oly időben, hogy kiszabadulta után azonnal Wittenbergbe ment, a mi, tudjuk, 1523 tavaszán történt. A másik tanú Iselin nagy történet-földrajzi Lexikona,1) a mely szerint Gr. »als er sich nachmals zu der protestantischen Religion bekennet, wurde er zimlich angefochten, zumal zu Ofen, allwo er einige Jahre Schulrektor war. indem ihn die Mönche daselbst angeklagten. und ins Gefängnisz brachten, woraus er aber auf Intercesssion des ungarischen Adels entkam. Aus Ungarn ging er nach Wittenberg. « Azt az adatát sem fogadhatom el Karácsonyinak, hogy Gr. csak 1532-től kezdve foglalkozott hittani dolgokkal; hiszen teljesen hiteles, egykorú adatokból kétségtelen, hogy Gr. a speyeri birodalmi gyűlés (1529) alkalmával Faber bécsi püspökkel theologiai vitatkozásba elegyedett, a ki őt ezért el is akarta fogatni, de Gr. szerencsésen megmenekült. A mi végre Karácsonyinak Turóczi hitelessége ellen felhozott azt az érvét illeti, hogy T. Szálkái Lászlóval vetteti tömlöczbe Grynaeust, holott Sz. csak 1524 április végén lett esztergomi érsekké, idevonatkozólag csak azt kérdem, hogy Szalkainak, mint váczi püspöknek, nem volt-e módja és hatalma Grynaeust bebörtönöztetni ? ! A második vitás kérdés ez : megállhat-e a Kopácsit és Sztárait 1530 körül Sárospatakon szerepeltető hagyomány? K. szerint Szirmav hamisítványával az egész hagyomány megdől ; szerintem pedig »csakis ellenkező adatokat tartalmazó okiratokkal lehet« e hagyományt megdönteni.2

) Megbocsát azért nekem K. J. ha azt mondom, hogy az általa Perényi életére és lorettói zarándoklására vonatkozólag felsorolt adatok, bármily értékesek legyenek is máskülönben, de a kérdéses hagyományt semmiképen meg nem döntik és meg nem czáfolják. Egyáltalában nem keresünk — és ugyan miért is keresnénk ? — sem ebben, sem bármely más kérdésben valami kibúvót — mint K. J. feltételezi — csak azt kérjük, hogy tessék a hagyománynyal ellenkező kétség-*) Neu vermehrtes historisch und geographisches alig. Lexikon. Basel, 1726. II. 596. s) Nincs most. és itt helye és ideje, hogy a kérdés részletes tárgyalásába belemenjek, annyit azonban mégis meg kell jegyeznem, hogy Kopácsinak sárospataki működését, nem 1555-tó'l, mint K. J. írja, de már 1549-től, hiteles adattal tudjuk bizonyítani. (Szikszai F. Bazil Oratiója Balsaráti felett. Wittenberg, 1576.)