Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Mommsen Tivadar 869

•872 TÁRCZA. DARVAS ORBÁN : Imperátori (császári) érmek. (Soproni kath. főgymn. Ért. 3 — 63. 11.) — Folytatólag ismerteti az intézet éremgyűjteményének római császári érmeit. Az értekező mintegy 758 db érem szakszerű leírását adja.1

) CSŰRÖS FERENCZ : Gyöngyösi István műfordításai. (Debreczeni ev. ref. főgymn. Ért. 3 — 27. 11.) — E székfoglaló értekezés szerzője azt bizonyítgatja, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzött s már Nagy Sándortól is Gyöngyösinek tulajdonított Ovidius-fordítások tényleg Gyöngyösitől származnak. Az értekező abban is érvet lát Gyöngyösi mellett, hogy a muzeumi kézirat helyesírása pontosan egyezik a Murányi Vénus-nak a debreczeni ev. ref. főgymn. könyvtárában őrzött, talán második vagy harmadik, még Gyöngyösi életében megjelent kiadása helyesírásával. A mi a fordítások keletkezésének idejét illeti. Csűrös azt véli, hogy azok Gyöngyösi ifjúkorának valamely nyugodtabb időszakában, talán é2ien füleki várkapitánysága idején keletkeztek. BRASSAY KÁROLY : Geleji Katona István élete és munkái. (Hajdúnánási ev. ref. gymn. Ért. 3—46. 11.) — E dolgozat a szerző megjegyzése szerint csak részlet egy nagyobb tanulmányból ; ez magyarázza meg azt, hogy egy harmada jóformán csupa bevezetés. míg Geleji Katona életrajza csonkán maradt. Önálló kutatás nyomát nem találjuk ugyan a dolgozatban, de a felhasználandó forrásokat — úgy látszik — kimerítette. Kár, hogy helyenkiut kirívóan felekezeti álláspontot foglal el. BÁN JÓZSEF : Pázmány Péter emlékezete. (Kolozsvári r. kath. főgymn. Ért. 9—16. 11.) — Pázmánynak rövid életrajzát s működésének jellemzését tartalmazza e rövidre szabott s a tanulóknak szánt alkalmi beszéd, mely mint ilyen megfelel feladatának, de különben semmi irodalmi becse nincsen. — Ugyanebben az Értesítőben olvasható (17 — 33. 11.) Erdélyi Károly közleménye ily czímmel: Csete István 1648—1718. Először Gyalogi János jezsuitának Csete Istvánról írt latin dicsőitő beszédét közli, majd ennek a maga korában híres jezsuita szónoknak életrajzát mondja el, és ismerteti kéziratban maradt egyházi beszédeinek a kolozsvári lyceumi könyvtárban őrzött köteteit. SEPRŐDI JÁNOS : A népszínmű és Szigligeti. Tanári székfoglaló. (Kolozsvári ev. ref. kollégium Ért. 5 — 21. 11.) — Bevezetésképen a magyar népszínmű rövid történeti fejlődését adja egyik írónk azon állításának megczáfolására, hogy »a népszínmű nem nemzeti hagyomány, hanem Szigligeti egymaga teremtette meg.« ]) Az előző közleményről olv. Századok, 1903. 481. 1.