Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Mommsen Tivadar 869

TÁRCZA. 871 KASSUBA DOMOKOS : Az egri gymnasium épületének viszontagságai. (Egri kath. főgymn. Ért. 3 — 77. 11.) — Az egri gymnasium alapítása a XYII-ik század végére, arra az időre esik, mikor Eger a török uralom alól felszabadult. A városból a török őrség 1687 decz. 17-én távozott el s ugyanakkor jöttek be a jezsuiták, kik eleintén csak a lakosság lelki ügyeinek gondozásával foglalkoztak ; miután azonban 1688-ban Fenesy György püspök három jezsuita ellátására évenkint 300 császári tallért s valami kevés élelmi czikket rendelt, 1689 tavaszán a jezsuiták is megkezdték a gymnasiumi oktatást tizenöt növendékkel. Szerencséjök volt, hogy nagylelkű pártfogóra akadtak Széchényi György esztergomi érsekben. ki nekik a Szepes megyében fekvő savniki apátságot megszerezte, biztosítván ez által anyagi függetlenségüket. Erre támaszkodva, 1700-ban új templom és collegium építéséhez fogtak; de az épület még nem volt befejezve, mikor kitört a Rákóczi mozgalom, mely őket végre is Eger elhagyására kényszerítette. 1710-ben visszatértek s azonnal hozzáfogtak a tanításhoz, valamint a collegium és templom építéséhez. Ez utóbbit 1743-ban fejezték be; a collegium épületén még a rend eltörlésekor, 1773-ban is dolgoztak. A rend eltörlése után a gymnasium fentartásának kötelessége gr. Eszterházy Károly püspökre nehezedett ; majd a cisterciek pásztói apátságának perjele vállalkozott reá, hogy az egri gymnasiumot ellátja tanítókkal. Az átadás 1776 nov. 8-án meg is történt s nemsokára a pásztói apátság is Egerbe költözött. II. Józsefnek a szerzetes rendeket eltörlő rendelete következtében részben a cistercita-rend is megszűnt, s a kaszárnyává alakított egri házban 1786 okt. 31-én már német katonák szitkozódása hallatott. A gymnasium tanárai azonban, mint állami nyugdíjban részesülő ex-cisterciták (évi 60 frttal fejenkint) tovább is ott maradtak egész 1802-ig. mikor I. Ferencz a rendet visszaállítván, újra átadta a rendnek nagyrészt rommá lett egri házát is. A gymnasiumnak a fentartó pilis-pásztói apátság szerény anyagi viszonyai s különféle elemi csapások miatt sokat kellett küzdenie, míg jövőjét biztosíthatták. Erről a tanulságos dolgozatban sok érdekes részlet olvasható. LŐRINC z GÁBOR: A Vanke József-féle éremgyüjtcmény. (Nagykárolyi róm. kath. főgymn. Ért. 3 — 22. 11.) — A gyűjtemény nevét nagylelkű adományozójától, Vanke József kegyes-rendi tiszt, kormánytanácsostól vette. A gyűjteményben 800 darabnál több római érem van. közte sok ritka példány ; százakra megy a magyarországi érmek száma, sőt szép számmal vannak erdélyiek is. Itt a római köztársasági és császári érmek (171 db) leírása van közölve, de csak Antoninus Piusig bezárólag. A leírás folytatását a jövő évi Értesítő fogja hozni. 65*