Századok – 1903

Történeti irodalom - Cartwright; Julia: Beatrice d’Este; duchess of Milan; 1475–1497. Ism. Kropf Lajos 849

TÖRTÉNETI IRODALOM. 851 azt, liogy a mester ez alkalommal ott maradt Milanóban, és a Maft'eo di Treviglionak adott utasításból csak sejthetjük, de nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a herczeg Leonardot értette azon páratlan festő alatt, kit a Madonna-kép megfestésével megbízott. A Milanóban Leonardo da Vinci által festett Madonnák közül ma hármat ismerünk : t. i. azt, melyet az angol National Gallery 1880-ban vásárolt meg és The virgin of the rocks (a kősziklák közötti szűz) néven ismerünk : ennek egv más változata a párisi Louvreban függ ; végűi a mester egy harmadik Madonnáját (La madonna litta) a szentpétervári Hermitage-ban őrzik. Van még több Madonnája is, de nem a milanói időszakból. Müntz, kinek a Mátyás királynak szánt képről, úgy látszik, nincs tudomása, teljes biztossággal azt állítja, hogy a kősziklák közötti Madonnát 1484 és 1494 közt festette a mester,1) még pedig a milanói szent Ferencz templom Mária kápolnája számára, s idéz egy egykorú okiratot, melyből azonban csak annyi bizonyos, hogy Giovanni Ambrogio Préda és Leonardo da Vinci arra kötelezték magukat, hogy az említett kápolna számára egy oltárdíszítményt (una ancona) fognak készíteni, mely állni fog egy megaranyozott alakokat ábrázoló faragványból, egy olajban festett Madonnából és két más képből angyalokkal. Ez a Madonna-kép el is készült, de az árát illetőleg a megrendelő barátokkal nem tudtak megegyezni. Arról azonban nincsen semmi tudomásunk, hogy a mester vájjon csakugyan hozzáfogott-e a Mátyás királynak szánt kép megfestéséhez s hogy elkészült-e vele vagy nem. S ha egyéb bizonyítékunk nincs reá, merő találgatás lenne bármely ismert vagy ismeretlen képre ráfogni, hogy azonos azzal, mely eredetileg a magyar király számára készült. Különben Lajos a szerecsen, 1485-ben még nem volt Milano herczege, hanem Bari herczege czímmel testvéröcscse, Gian Galeazzo nevében kormányozott mint ennek gondnoka. A gondnokságot, mint tudjuk, erőszakkal ragadta, volt magához, sógornéjától Bonától. A magyar udvarhoz készülő követ részére adott utasításnak igen valószínűen ő volt az értelmi szerzője, de az utasítás nem az ő, hanem a milanói herczeg nevében állíttatott ki. KROPF LAJOS. ') Más írók szerint azonban már 1484 előtt.