Századok – 1903

Történeti irodalom - Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti; köz- és családi élete 1573–1635. Ism. Takáts Sándor 838

történeti irodalom. 839 felé. s az alföldi iskolák és egyházak legnagyobb részét a marhatőzsérek alapították. Akárhány olyan heti vásár volt Bécsben, melyről tőzséreink 50—60,000 tallérral jöttek liaza.1) Mit jelentett ilyen összeg azon végtelenül szegény időkben, akárki elgondolhatja. Marhatőzséreink kiválóbbjai között ott látjuk Tököly Sebestyént, Bethlen Gábort,2

) a Rákócziakat, Zrínyi Miklóst és Pétert,3

) Ezek és mások kereskedése nemcsak Magyarországra nézve volt életkérdés, hanem jelentős a német birodalomra nézve is.4

) Elég, ha erre egy esetet említünk. Mikor I. Ferdinánd 1546-ban a magyar marha kivitelére újabb egy forintnyi auf schlag-ot vetett, ez a magyar kereskedőket és a magyar rendeket nagyon elkeserítette. A mieink azonban nem bírták kivinni az új vám eltörlését. A dolog a német birodalomban jóval nagyobb mozgalmat keltett mint nálunk. A birodalmi városok azt hirdették, hogy Németország évenkint néhány százezer forinttal károsodik az új vám által, s hangosan követelték a magyar marha-vám eltörlését.5) A mozgalomhoz csatlakoztak Strassburg, Nürnberg,6

) Regensburg, Ulm, Augsburg stb. városok is, s a regens*) Közös pénzügyi levéltáv : Österreich, 17442. fasc. 5. Handgrafenaint. Az itt lévő számadások szerint példáúl tíz év alatt (1548 — 1558) Ausztriában elkelt 550,001 db. marha, 128,405 birka és 4120 disznó. Magában Bécsben 1559 jan. 1-től október 13-ig 56,788 db. marha és 13,205 birka kelt el. Jellemző a bécsi heti vásárokra, hogy az Unterkeufel-nek nevezett hivatalnokoknak magyarul kellett tudniok ; volt eset reá, hogy maga a bécsi Handgraf született magyar nemes volt, mint pl. I. Lipót alatt. A német birodalmi városok többször írják a XVI-ik században, hogy ők hátrányban vannak a bécsi mészárosokkal szemben, mert azok mind tudnak magyarul, holott ők magyar tolmácsokkal kénytelenek a bécsi vásárokra járni. 8) Bethlen Gábor egyszerre 1500—1800 db. marhát hajtatott Bécsbe és onnét árukat hozatott vissza. A magyar kereskedők panaszszal fordultak ellene az udvari kamarához s azt mondták, hogy Bethlen Magyarország egész kereskedelmét magához vonja. (Közös pénzügyi levéltár : Hungarica, fasc. 14472 és 14474.) 3) A laybachi tartományi levéltárban (Rudolfinum) vannak a Zrínyiek nagyarányú kereskedésére vonatkozó iratok. 1650-ben a Zrínyi grófok marhaszállítmányait Buccaritól Yelenczéig és Anconáig velenczei hadihajók kisérték. (U. o. Bericht, 1650. okt. 28.) *) Augsburg, München. Nürnberg, Ulm, Regensburg és Bécs levéltárai telve vannak XVI. és XVII. századi folyamodásokkal, melyekben a nevezett városok a Magyarországból való szabad kivitelért esedeznek. 5) Ulm város tanácsa 1546 máj. 17-én külön törvényczikket követelt a magyar behozatali vám eltörlése ügyében — »damit die teutsche Nation dieser Beschwerung fürderlich entledigt, und solcher Zoll widerumb abgeschaft wurde.« Egyúttal sürgette, hogy Frankonia, Svábföld, Bajorország és Würtenberg is csatlakozzanak a vámellenes mozgalomhoz, mert ők is magyarországi hússal élnek. c) Nürnberg városa máj. 17-én már azt is tudta, hogy Ferdinánd 57*