Századok – 1903

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Lévai Cseh Péter 824

LÉVAI CSEH I'ÉTER. 837 jótéteményekre, melyekkel mind őt, mind atyját elhalmozta volt; majd emlékezetébe hozva, hogy az országból történt távozása előtt mennyire igérte hűségét, s most is Székely Mihály szolgájával küldött levelében mennyire hangoztatja készséges szolgálatát, intette, hogy leányát Miklósnak az ő tudta és beleegyezése nélkül feleségül ne adja ; legyen rajta, hogy Miklós az atyjával szerzett osztályba belenyugodjék, a neki jutott részszel beérje. Ha kívánságát nem teljesítve, leányát mégis hozzáadná Miklóshoz, a király haragját vonná magára s tettéért a macsói bánságtól is megfosztatnék ; ha tehát végveszélybe nem akar jutni — folytatja fenyegetőleg — s romlását nem akarja előidézni, királyi parancsa ellenére ne cselekedjék, hanem inkább legyen mindenben az öreg Garai támogatója a lázadó fiu ellen.1) Ugy látszik azonban, hogy Cseh Péternek sikerült a kellő utat és módot eltalálnia, s az 1432-ben létrejött kiegyezés után, mely békességet teremtett apa és fiu között, Zsigmond király is belenyugodott a tervezett házasságba, melyből azután Katalin nevű leány született.2) E házasság azonban nem tartott sokáig, mert Garai Miklós csakhamar meghalt s Margit új házasságra lépvén, 1439-ben már Thallóczy Matkó bán felesége. Lévai Cseh Pétert jóval túléli özvegye, s férje halála után még vagy húsz évig szerepel.3) Cseh Péterben a Zsigmond-kori oligarchiának egyik tekintélyes, hatalmas alakja tűnt le a közélet teréről. SÖRÖS PONGRÁCZ. >) Hazai Okit. 390—393. 11. a) Pesty id. m. I. 318. 1. így ír: »A nádor fia, szintén Miklós, Margit nevű özvegyet hagyván hátra (ki utóbb Thallóczy Matkó dalmát-horvát-* szlavóniai bán felesége lett) és Katalin nevű leányt, e nők a mikolai vár másik felét bírták zálogban.« — Pesty nem jelzi ugyan forrását, de ezen adatokat bizonyára nem költötte. — Wertner ezt nem hajlandó elfogadni. V. ö. még a Garaiakról szóló czikkét. Századok. 1897. 925—926. 11. 8) V. ö. Csánki id. m. II. 438. 1. SZÁZADOK. 1903. IX. FÜZET. 57