Századok – 1903
Értekezések - KISS ISTVÁN: Radvánszky György eljegyzésének története 797
818 R. KISS ISTVÁN. szakadtig nem enged s törvényesen is kész az »elszökött jegyest« házasságra kényszeríteni. A perrel való fenyegetőzés még jobban eltávolítja Révay Erzsébettől, mert az akkori jogszokás szerint a protestánsok házassági pereit is a kath. szentszékek tárgyalták. Radvánszky Jánost azonban ez sem riasztja vissza ; hiszen hogy az ország törvényének megfeleljen, ő maga is főpapi dispensatióval házasodott, azt kért lia számára is; miért ne keresse tehát igazságát annál, a kinek kegyét kérte. Elpanaszolja Tapolcsányinak,1 ) hogy az asszony visszakérette a gyűrűt, de ő nem adta, nem engedte megcsalni fiát. Meg akarja akadályozni, hogy Calisiusné mással ne eskettesse meg leányát, azért kéri, hogy a vicariussal adasson ki tiltó parancsot. Mivel a jegyesség tiltó akadály más személyivel kötendő házasság ellen, bizonyos, hogy a vicarius igazságot szolgáltatott volna Tapolcsányi közbenjárása nélkül is; de ő nem is beszélt a vicariussal, mert úgy vélekedett, hogy a bírói tiszttel nem fér össze az előleges tiltakozás, hanem azt tanácsolta Radvánszkynak, szerezzen Rácsaytól dispensatiót s azután indítson törvényes keresetet a Petrőczy kisasszony ellen, mert akkor nem találhat kibúvót.2) Rácsay máj. 5-én küldte meg a dispensatió fogalmazatát, a milyet protestánsoknak adhat s a milyennel Calisiusné is megelégedhetik. Azonban titoktartást kér, mert dispensatiót csak római katholikusoknak, vagy az esküvő előtt áttért feleknek szokás adni. Hogy jóindulatát kiemelje, azt is megjegyzi, hogy a dispensatió szövegét előre senkivel sem szokták közölni.3) A dispensatió formulái a szokásosak voltak. Elmondja a vicarius, hogy mivel a jegyesek katholikus ritus szerint házasságra óhajtanak lépni s ezt a köztük fenforgó negyedízi rokonsági akadály miatt egyházi dispensatió nélkül nem tehetik : kérésükre és becsületes emberek elégséges ajánlatára — remélve, hogy a katholikus vallásra térnek — püspökétől vett hatalmánál fogva megengedi a házasságkötést, hogy törvényesek lehessenek gyermekeik is, a kiket azonban katholikusokká kell nevelniök. Szembe ötlő dolog, hogy a fogalmazat a jegyeseket megnevezi, sőt azt is megmondja, hogy Bicsiczén, Trencsén megyében laknak. Igaz ugyan, hogy Rácsay már hírből tudta, kik a jegyesek, úgy hogy néhány nappal a dispensatió fogalma') U. o. XXXVI. cs. 197. sz. 2) U. o. XXXI. cs. 6. sz. !1 ) U. o. XXVI. cs. 1. szám és melléklete.
