Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Vjestnik kr. hrv. slav. dalm. zemaljskog arkiva - 780

782 TÁRCZA. (121 —126, 144—150. 11.) Ezen korban a politikai pártharczok miatt a zágrábi püspökség válságos helyzetbe került. Alben János püspök halála után (1433) a püspöki szék több éven át betöltetlen maradt, a püspökséget egyházi és világi administratorok kormányozták, két-három ellen-püspök is volt, kiknek rokonaik s más hatalmas szlavón főurak a püspökség birtokait és várait hatalmukba kerítették. A zűrzavart főkép a Cilley grófok, mint szlavón bánok idézték fel, Krajnából, Stájerországból, Karinthiából importálván püspököket, kikkel szemben az ellenpárt viszont másokat állított. Klaie' 1438 — 1454-ig közöl oklevél-regestákat a püspökség történetéhez, mit Horvát Károly 1454 — 1466-ig hasonló módon folytat. A rend 1466-ban állt helyre, midőn Mátyás király Szentlászlai Thúz Osvaldot nevezte ki zágrábbi püspökké. —-• 9. Norsic Vjekoslav : De fundatore conventus Samobor. (127 —128. 11.) — 10. Schwarz G-avro : A zsidó házalók korlátozása 1841-ben (128 —129. 11.) és — A zsidók türelmi adója Zágrábban 1749-tól fogva. (189 — 192. 11.) — 11. Kempf Julius : Katonai és váreródítési adó 1745-ben Pozsega megyében. (129—130. 11.) Egyenkint elősorolja a megyei birtokosokat, ki mit fizetett pénzben és robotban. A birtokok területe sessiók szerint van feltüntetve, az adózás is ennek ará- -nyában történt. — 12. Sisic Perdo: Bóbert Károly itinerariuma 1801—1342. (131 — 143. 11.) Okleveles adatok alapján összeállított dolgozat. — 13. Ivancan Ljudevit (Lajos): A varasdi gene•ralatus és a szomszédos vidékek jobbágyainak lázadása 1755-ben. (151 —173, 240 — 260. 11.) Az értekező e parasztlázadás keletkezését és egész lefolyását főleg a bécsi cs. és kir. titkos levéltár adatai alapján írja le. — 14. Laszowski Emil: Tíz oklevél Körös (Krizevac) vár és város történetére vonatkozólag a XV—XVII-ik századból. (174—181. 260—269. 11.) Az oklevelek 1405. 1494, 1548, 1558, 1568. 1596. 1609, 1617, 1660 és 1661-ből valók s egész terjedelmökben közöltetnek. — 15. Mazuranic Vladimir: A Mazuranic család birtokában levő oklevelek jegyzéke. (195.—' 210. 11.) Az oklevelek részint glagol vagy latin betűs horvát oklevelek, részint latin nyelven Írottak ; a történelmi érdekűek úgyszólván kivétel nélkül már nyomtatásban is megjelentek. — 16. Wertner Móricz: Itinerar der Könige Stefan V. Ladislaus IV. und ihrer Würdenträger. (211—233. 11.) Értékes kritikai dolgozat, mely oklevelek alapján állapítja meg a két király és főtisztviselőik mikor hol tartózkodását. — 17. Segvic Cherubin: Min alapidt a spalatói érsekség primási joga. (234—239. 11.) A katholikus délszlávok középkori egyházi viszonyait ismerteti, főképen a X. és XI. században. — IS. Wertner Móricz: Ergänzungen zum Itinerar König Karls I. (270 — 271. 11.) Sisic közleményéhez (1. föntebb 12. sz. a.) ad pótlékokat.