Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - Katona Lajos értekezése a Virginia-codex Ferencz-legendájáról 775

TÁRCZA. 775 ékes munka. Czímlapján egy czímer elkopott képe látható, melyről figyelmes vizsgálat után megállapították, hogy Mátyás király czímerét ábrázolja, következésképen a codex Mátyás könyvtárához tartozott. Ennél a körülménynél fontosabb azonban a codexnek nyelvtörténeti jelentősége. Tartalma ugyanis egy ismeretlen szerző orvosi munkája, melyben a szöveget illusztráló s legnagyobbrészt a növényvilágból vett képek közül igen soknak — bár nem egykorú, de mindenesetre a XY-ik század első feléből származó — magyar felírása is van. De vannak e felírásokon kívül más magyar bejegyzések is a codexben, melyek arra mutatnak, hogy írójuk valamely Buda környékén lakó pálos szerzetes lehetett, a ki bejáratos volt a királyi könyvtárba. A codex lapjai összesen nyolczvanliét magyar szót őriztsk meg számunkra s e közt nem egyet olyat, mely a közhasználatból már kiveszett. Az értekező néhány lapot fény-nyomatban is bemutatott az Akadémiának. — A másik codexet Borovszky Samu lev. tag ismertette. Előadásának tárgya volt : ifj. Vitéz János Pontificaléja, illetőleg annak Fraknói Vilmos püspöktől közrebocsátott díszes magyar kiadása, melyről már más alkalommal szóltunk olvasóinknak.1) Az első osztály jun. 8-iki ülésén Katona Lajos lev. tag olvasta fel a Virginia-codex Ferencz-legendájáról szóló értekezését, melyben a codex másolt szövegének Assisi szent Ferencz legendája különféle szerkezeteihez való viszonyát nyomozza és tárgyalja összehasonlítólag. A Virginia-codex a XVI-ik század elejéről való papiros-kézirat ; 1844-ben a tiszalöki plébánián találták ; az Akadémiának Dessewffy József gróf leánya. Dessewffy Virginia grófnő küldte be, kinek nevét azóta viseli. — Katona Lajos után dr. Frankel Bertalan mint vendég, a magyar népdalról írt nagyobb munkájából mutatott be egy fejezetet : A palotás zene viszonya a népdalhoz czimmel. A szerző ebben azt fejtegeti •— a mit, mellesleg megjegyezve, már néhai Bartalus István kimutatott 2) — hogy a palotás zene idegen eredetű, mely csak időjártával, a népdal hatása alatt s ennek motivumaival egybeolvadva színesedett magyarrá. A második osztály jun. 15-én tartott ülése alkalmával Edvi Illés Károly levelező tag adta elő székfoglaló értekezését a parlamenti szólásszabadságról. Az angol és a franczia jogfejlődést összehasonlító szabatos fejtegetéseinek veleje az, hogy helyes felfogás szerint a parlamenti szólásszabadság voltaképen nem az egyénnek előjoga, hanem a törvényhozó testület politikai függetlenségének követelménye ; minélfogva a szólásszabadsággal vissza*) Olv. Századok, 1903. 572. 1. -) Olv. A magyar palotás zene eredete cz. értekezését. Századok, 1892. 1 és köv. 11. 53*