Századok – 1903

Történeti irodalom - Perepatits István: A magyar művelődés I. Ferdinánd korában. Ism. Takáts Sándor 749

761 TÖRTÉNETI IRODALOM. is, hogy I. Ferdinánd Auspitz-ba,n magyar hatóságot (perceptoratust) állított az ottani heti magyar marhavásárok ellenőrizésére. Megemlíthetjük azt is, hogy a nürnbergi heti marhavásárokon a magyar marha dominált I Ferdinánd egész uralkodása alatt. Ilyen dolgokról az országgyűlési emlékekben természetesen mit sem találunk ; pedig ezeknél még hatalmasabb argumentumokkal is szolgálhatunk. Ott van az alsó-ausztriai kamarának és Bécs város tanácsának felterjesztése I. Ferdinándhoz 1543-ból. Ez iratok hímezés nélkül kimondják, hogy Bécs fejlődése és jövedelme a magyar kereskedőktől függ, s ha a hódoltsági magyar kereskedőket nem bocsátják áruikkal Bécsbe, az adókat fizetni nem bírják, katonaságot nem tarthatnak s várakat nem építhetnek. Perepatits az országgyűlési emlékekben és a törvénykönyvben csak a galgóczi nagy vásárokról találván említést, csakis erről a galgóczi vásárról ír; pedig ennél húszszorta nagyobb vásáraink is voltak. Tudtunkkal Gralgóczon 1557-ben állítottak harminczad-hivatalt. Ezen hivatal 1564-ben már 4638 frt jövedelmet hajtott. Ugyanezen évben a szempczi harminczad 58,660 frt 80 dénárt, a sellyei majdnem ugyanannyit, a nagyszombati 17,088 frtot, a szakolczai 4823 frtot, az óvári főharminczad félszázezer forintnál többet hozott, A pozsonyi főharminczad jövedelmét ez évről (1564) nem ismerjük ugyan, de ez is igen nagy lehetett, mert 1527—1544-ig (tehát nehéz időkben) 134,000 forintot jövedelmezett, E számokból láthatjuk, hogy a galgóczi vásárok .forgalma bizony igen szerény volt más vásáraink forgalmához képest. A harminczadról szóló fejezetben Perepatits azt állítja, hogy a harminczad a király házi ügye lévén, reá az országgyűlés nagyobb befolyást nem szerezhetett. Ha ez állítás a valóságnak megfelelne, akkor miért szerepelnének a harminczadok a magyar kamara bevételeiben és kiadásaiban? Hogyan rendelkezhetett volna a magyar kamara a harminczadok jövedelmével, ha az a király házi ügye volt? Felvilágosítjuk a szerzőt, hogy a király (a XVII-ik század közepéig) csak az óvári főharminczad jövedelmeit fordította a maga czéljaira. Az óvári főharminczad területe ugyanis a győri és a komáromi várbirtokokkal együtt, törvénytelenül ugyan, de mégis Ausztria alá tartozott s e terület harminczad-jövedelmével az alsó-ausztriai kamara révén a király rendelkezett. Azt is állítja a szerző, hogy a vámtarifa (vectigal) megállapítására a rendeknek vajmi kevés befolyásuk volt. Ez az állítás is téves. I. Ferdinánd uralkodása alatt ugyanis csak az élő állatok tarifája változott, de e változtatásba a rendek