Századok – 1903

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A megyei levéltárak állapota 1772/74-ben 731

738 ILLÉSSY JÁNOS. GÖMÖR VÁRMEGY'E az 1765:11. t. ezikkely rendelkezéseinek eleget teendő. 1765 máj. 21-én levéltárnokot választott. Ennek első dolga volt a Rozsnyón és Pelsűczön szétszórt levéltárakat Pelsűczön egyesíteni, azután a Rozsnyóról öt ládában átszállított iratokat rendezte és állította fel év és tárgy szerint. Ezek az iratok az 1571 évvel kezdődnek; elencbus. index nincs hozzájok. Közgyűlési jegyzőkönyvek csak az 1625—1638 évekből és 1720-tól fogva vannak ; a hiányzókat az aktákból pótolja a levéltárnok. A Pelsűczön talált iratokat is rendezte ugyanazon módon, mint a rozsnyaiakat, sőt 1767-től visszamenőleg 1752-ig lajstromozta is, és pedig minden évről két-két kötetben, t. i. az egyikben a határozatokat, a másikban a- rendeleteket és expeditiókat. Munkáját az év végén egy erre kiküldött bizottság vizsgálja felül. GYŐR VÁRMEGYE 1752 táján kapott új házat s abban levéltári boltot, de az rövid időn szűknek bizonyult, s nagyobb helyiségről. több szekrényről kellett gondoskodni. Az iratok rendezése csak az újabb időben kezdődött, a lajstromozás azonban teljesen el van maradva. Vannak ugyan a régi írásokhoz lajstromok, de annyira zavartak, hogy a keresés bennök nehézséggel jár. minélfogva átdolgozásuk szükséges. Ezzel az általánosságban tartott jelentéssel a helytartótanács természetesen meg nem elégedvén, felhívta a főispánt, hogy a levéltár-rendezés folyamatáról időnként tegyen jelentést. Mire a főispán 1774 jan. 27-én azt válaszolta, hogy a jegyzőnél a kellő intézkedéseket megtette, de a mostani téli időben a levéltári helyiségben nem lehet dolgozni. A rendezés sok időbe fog kerülni, mert az ide-oda költözéssel az iratok teljes rendetlenségbe jutottak. HEVES és KÜLSŐ-SZOLNOK törvényesen egyesült vármegyék levéltára a hosszas török hódoltságot s a rá következett háborús mozgalmakat nagyon megsínlette. A vármegyének még székhelye sem volt. Füleken vagy Szécsényben tartotta közgyűléseit, s a hivatalos iratok oda hurczolása nemcsak veszedelemmel, hanem kárral is járt. Ilyen viszonyok közt szó sem lehetett a levéltár rendben tartásáról. Az iratok, a melyek véletlenül megmaradtak, vagy a béke helyreálltával magánosok kezéből a már megállandósult levéltárba visszakerültek, rakásra hányva hevertek, s ha egyszermásszor kerestek valamit, az által még jobban szétszórattak. A rendezésben első lépés volt tehát az iratokat évek és keletkezésök szerint összeszedni. Csak az évek szerint csomózott iratokat lehetett azután lajstromozni s személyi, helyi és tárgyi mutatókkal ellátni. A jegyző, jelentése szerint, a csomózást és lajstromozást 1670 — 1743-ig már elvégezte. Igen sok azonban az olyan irat. a melynek kelte meg nem állapitható ; az ilyeneket egyelőre külön csomagolta. Van