Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Kázmér lengyel király családi élete 693

698 PÓR ANTAL. junius 28-án a krakói püspök keresztelte meg. A keresztség­ben Anna nevet nyert.1 ) E családi összeköttetés nagy politikai fontosságát már az egykorú történetírók belátták. És valóban Lokietek e házasság által, melyet — úgy látszik — veje, a magyar király is javallott, alapját vetette meg a lengyel-litván szövetségnek. E szövetség később Nagy Lajos özvegye és leánya, Erzsébet és Hedvig királynék által megújíttatván, Lengyelország nagy­ságát alapította meg.2 ) Kázmér a vele szintén egykorú élettársát — így vesz­szük ki távolról a történeti gyér megvilágítás mellett — szíve első hevével megszerette. Természetük egyezett. A vidám, kedveskedő menyecske teljesen lekötötte férjét, Erre vall, hogy a koríró csak jót tud e házassági viszonyról följegyezni. Tisz­tességes, férjéhez hű, engedelmes, a szegények iránt bőkezűen jótékony asszony volt Aldona; ezt írják róla, meg hogy a zenét, tánczot és vigasságot kedvelte; akár lovon, akár kocsin járt-kelt, mindig énekesek és zenészek kisérték, a mi annak a jele, hogy boldognak érezte magát.8 ) Hogy Kázmér egész lel­kével csüngött első feleségén, arra vall az is, hogy midőn Anna királyné 1339 közepén meghalt, Kázmér legott Vise­grádra menekült bánatával, hogy nénjénél és sógoránál keressen vigasztalást. Két leánya maradt csupán Annától : Erzse és Kinga. Ugy látszik, fájdalma első keservében nem is gondolt újabb házasságra, különben alig érthető az a kötelező Ígérete, hogy örökösül nénjét, illetőleg annak hait fogadja. Huszon­kilencz éves korában a férfi, főleg ha király, nem veti el magá­tól a reményt, hogy még lesznek fiuörökösei. Erre vall az is, hogy a heves véralkatú, később — mint látni fogjuk — a feslettségig érzéki Kázmér csak hosszabb idő múlva, akkor is mások rábeszélésére határozta el magát újabb házasságra. A kik Kázmért új házasságra édesgették, János cseh király fiai valának : Károly, akkor morva markoláb, később e. néven IV-ik római császár, és János, akkor tiroli gróf, Maul­tascbe Margit férje, utóbb szintén morva markoláb. Czéljok pedig voltaképen az volt, hogy Lengyelországot, melyről aty­') Annal. Polon. Scriptores rer. Germ. 74. •—- Sommersberg id. m. II. 96. — Dlugoss id. m. III. 114. s) Annal. Oliv. p. 42. — Voigt: Gesch. Preussens, IV. 41 — Lokietek már a következő 1326 évben fölhasználta a litván szövetséget, a mennyiben Gedimintől segítségül kért és kapott 1200 embert, kikkel Brandenburgot megtámadta és elpusztította. (Dusburg : Cronica terrae Pruss. III. c. 01.) 3) Dusburg id. m. III. 194. a névtelen koríró után. (Danzigi kiadási 107. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents