Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Kázmér lengyel király családi élete 693

NAGY KÁZMÉR LENGYEL CSALÁDI ÉLETE. KIRÁLY Caro Jakab lengyel történetét, sok évi fáradságos munka eredményét, melyet ez idő szerint még mindig legszívesebben olvas a német közönség, valóban megmételyezte megfoghatatlan ellenszenve a magyarok, kivált Nagy Lajos és anyja, idősb Erzsébet királyné iránt. Valahányszor alkalma nyílik ezekről írnia, félretesz minden tárgyilagosságot, megrágalmazza e fényes neveket, megtépve ez által saját történetírói babérait is. Mert hiszen tévedhet a történész a tények fölfogásában ; hol az adatok elégtelenségéből, hol azok félreértéséből egyes dolgokat helytelenül érthet; teljes joga van a megszokottaktól eltérően új nézeteket fölállítania, ha azokat meg is tudja okolni; de beható tanulmány nélkül elfogult nézeteket vallani s ily irányban a történeti tényeket nem ritkán elcsavarva csoportosítani : oly visszaélés, mely a lelkiismeretbe ütközik. Ezúttal főleg Caro Jakab azon invektivái, melyekkel idősb Erzsébet királynénak saját vérrokonaihoz való lelkületét jellemzi, szolgáltattak alkalmat tanulmányomhoz. Caro így ír: »Erzsébet, e gyönge, hiu asszony, ki a korlátlan uralmat mohó vágygyal élvezte, sokkal többet törődött meghalt öcscse hátrahagyott kincseivel és a krakói udvar hízelgőivel, mint az állam kormányával. Viszont a lengyel nemzet még nem egyesült kellőleg arra, hogy vezetés nélkül erélyes tettre képes lett volna. A mihez Kázmér az alapot megadta, jogos öntudatának fejlődése meg volt szakítva; rágódott rajta az elégületlenség a fönnálló viszonyokkal, megbénították a kiváltságos családok túlkapásai, tévútra vezette a király i család minden jogot lábbal tapodó viselkedése a meghalt király rokonaival szemben. Kázmér ugyanis végső rendeletében ilgy intézkedett, hogy az ingóságok, arany és ezüst szerek, drága ruhák egyik felét Hedvig, az özvegy királyné, másik felét leányai : Anna és SZÁZADOK. 1903. VIII. FÜZET. 48