Századok – 1903

Tárcza - Karácsonyi János: Alsó-Eperjes vár tartománya 670

TÁKCZA. 671 Rakolcz, Palthethev(?), Mykoocz, Lewelespataka, Vyfalu, Kamencz, Fywstyncz, Zechnyk, Swlyncz, Paray, Zabaoch, Polyana, Nyres, Zthepychnyk, Cherwenyas, Podmagora, Caspathak, Dragyloocz, Naghzerewcha, Kyszerewcha. Popoocz, Fenyes, Galeaas, Hozywazo, Kewlmeg, Thwskewz, Bratkoocz, Darwas, Monyorood, Iwregd, Budyncza, Kerezthwr ; predia : Berkews, Jakusthelek. « Ezek voltak tehát Alsó-Eperjes tartozékai 1506-ban. Közűlök Belatincz (Belotinoz), Hosszuaszó (most Hosszuszó), Kölmeg (most Kelmák) a Maros balpartján Lippától keletre, Zabaoch pedig Zabalcz alakban Belotincztól délre ma is megvannak. Kamencz emlékét a Lalasincz és Batta közt eső Kamenicza csárda, Swlyncz emlékét a Battától nyugatra eső Sulincs völgy (Yalea Sulincs) Paray emlékét pedig a Zabalcztól keletre eső Dimpu Poray őrzi. Zabalcztól nyugatra áll a Magura hegy, itt kellett tehát esnie Podmagora falunak. Thwskewz azaz Tövisköz ma ismeretlen, de 1723-ban még ismerték Hosszúaszó és Kölmeg közt fekvő helyét Spign (Spiny) néven. Ugyancsak 1723-ban Kelmaktól délre még Coss és Sreniza nevű lakatlan helyek voltak ismeretesek. Ezek pedig a régi Kaspatak, Nagy és Kis-Szerevcza emlékei. A puszták előtt nevezett 5 falu közül Darvas, Monyorőd vagy mai magyarsággal Mogyoród és Iregd (Ürögd) a mai Murány és Brückenau közt estek, most Temes, hajdan Arad megyében. Mogyoród ma puszta. Darvas a bruckenaui erdő egy része. Keresztúr 1723-ban a régi Ellyös, most Allios falu felett még ismeretes volt. E szerint az alsó-eperjesi várhoz első sorban azon terület tartozott, mely a Maros balpartján Battától Hosszuaszóig (ezt is belefoglalva), délfelé pedig Zabolczig nyúlt. Ez azután teljesen elfogadhatóvá teszi Márki Sándor abbeli véleményét, hogy a mai Kelmáktól északra a Maros balpartján álló hatalmas romok az egykori alsó-eperjesi várkastély maradványai.3

) Mivel »superflua non nocent«, itt említem még föl az alábbi, Alsó-Eperjes hollétére szintén fényt derítő adatot. Patóczy Ferencz Izabella királynétól 5000 forintért zálogba kapta a bulcsi apátságot.3

) Ez apátság jószága volt a Maros jobbpartján Zámtól Ilytyóig húzódó terület Huznavidéke néven. E vidék tulajdonosára nézve 1588-ban tanuvallatást tartottak s ekkor a többek közt Bolgárfalvi Bota Miklós így vallott: »En Patóchi Ferencz szolgája voltam, ifjonta hét esztendeig szolgáltam. En tudom, hogy Patóchi Ferencz bírta Bulch nevő kastéllyához *) Országos Levéltár: dipl. oszt. 36349. a) Arad vármegye története, I. 111—112. 11. 3) Békés vármegye története. I. 125—126. 11.