Századok – 1903

Történeti irodalom - Gyomlay Gyula: Bölcs Leo taktikája mint magyar történeti kútforrás. Ism. Pauler Gyula 57

TÖRTÉNETI IRODALOM. Bölcs Leo Taktikája mint magyar történeti kútforrás. Irta Gyomlay Gyula. (Olv. a M. Tud. Akadémia I. oszt. 1902. jan. 7-én tartott ülésén.) Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest, 1902. Franklintárs. kny. 8-r. 68, 2 1. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVIII. köt. 1. sz.) Bölcs Leo császár taktikáját, jelesen adatait a türkökről vagyis magyarokról, rég ismeri történetírásunk. Már Kollár Ferencz kiadta a XVIII-ik században latin fordítással, az Amoenitates-ben. A mult században Szabó Károly fordította; Salamon Ferencz hymnust zengett róla és Vári Rezső bejárta miatta nyugatot, vizsgálta codexeit, előkészítette az egész mű kiadását, de végre a tizennyolczadik fejezetre kellett szorítkoznia, mely a magyarokról szóló adatokat tartalmazza. Ez meg is jelent, legelső helyen, a M. Tud. Akadémia millenniumi kiadványában, A magyar honfoglalás kútfői-ben, a melyben Vári Rezsőnek is, mint a többi munkatársnak, a kiadást intéző bizottság és a szerkesztők »lehetőleg legtágabb tért engedtek, hogy tudományos egyénisége — a maga felelőssége mellett — teljesen érvényesülhessen.« *) Gyomlay Gyula értekezése Leo e művével foglalkozik és két részre oszlik. Az első valami Mauricius-féle taktika koráról és szerzőjéről értekezik, mert tudvalevőleg van egy másik byzanczi taktika is, melyhez Leo műve meglepően hasonlít, s melyet Mauricius császárnak tulajdonítanak, bár egy codex — a florenczi — a szerzőt Urbiciusnak nevezi, »kinek neve -Gyomlay Gyula szavait idézve — a taktika Scheffer-féle kiadásában az utolsó (XII) szakasz egyik fejezetének czímében Urbicius találmánya — is előfordiíl s kitől az Etymologicum Magnum StpatoQ czímszava alatt ránk maradt czikk is származik.« (35. 1.) Vizsgálódásának eredménye, hogy ennek a taktikának »a VI. század legvégén vagy a VII. század leg*) A magyar honfoglalás kútfői. Előszó, Y. 1.