Századok – 1903
Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612
M0HL ADOLF. alapján szintén ősi német telepnek kell tartanunk. A honi okiratokban 1376-tól fogva Cseke név alatt szerepel.1 ) Hornstein községnek és Szarvkö várnak keletkezése — mint láttuk — 1244-ig. illetőleg 1341-ig vihető vissza. Stinkenbrunn, mely 1271-ben, mikor először történik róla emlékezés,2 ) még a Potli nemzetségé, szintén ősi német tele]». Potlisdorf, melyet valószínűleg a most említett Potl v. Potli nemes család alapított. Az okiratok 1331-től fogva említik Pothlensdorf alakban.3 ) E helynév írása különben igen ingadozik. Az 1448-iki urbariumban egyszer-kétszer Port- vagy Portenlenisdorf-nak is van írva. A XIY-ik század vége felé ennyiből állott tehát mindössze a szarvkői uradalom. Most már lássuk, kik voltak urai s uraságuk idején minő változásokon ment a birtok keresztül ? II. Szarvkő vidékének első urai maguk a magyar királyok voltak. Ok gondoskodtak a végek védelmezéséről, az ide rendelt vitézi népek (székelvek) ellátásáról, miért is ezeket a véghelyeket kezeikből ki nem adhatták. Az 1232-ben előbukkanó Castrum Pordan azonban már Móricz fiáé Péteré, a kit Stessel a (lutkeled nemzetség tagjának tart; a miből joggal következik, hogy ugyanezen várúré volt a vidék, a tartomány is mindaddig, míg mint Stessel véli Grutkeledi Joachim hűtlenségi esete miatt ismét visszaszállott a királyra.4) Mikor a szarvkői vár (1341 42-ben) megépült, a honvédelmi viszonyok részben megváltoztak volt ; ekkor már a banderiumos világ járta javában. A királyok kegyéből egyes várak nagyon sűrűen szálltak az urakra s ezek a várurak a királyokkal osztakoztak a várak és tartományaik megvédésének kötelességében. így jutott a sárhegyi új vár is a Volfartok kezére. Ezen család Vöröskő felől terjeszkedett Köpcsény és Óvár irányában mindinkább nyugatnak, s a XIY-ik század dereka táján már Kismarton körűi is terjedelmes • birtokai voltak.5) Ulrich 1351-ben Sopron megye főispánja, de ekkor ') Sopron vm. Okit, I. 422. 1. s) Árpádk. Uj Okmt. VIII. 362. 1. ») Sopron vm. Okit. I. 125. 1. ') Századok, 1903. 440. 1. 6) Csánlá Dezső: Magyarország tört. földr. III. 672—674. 696. 11.