Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

620 MÜHL ADOLF. hogy a hamarosan felcsöpörödött mezővárost kiszakították a szarvkői vár tartományából, sőt önálló uradalom vagy tartomány központjává is tették s alája rendelték a Lajta-hegység déli felén elterülő valamennyi községet, Szárazvám. Nagyhöflein, Széleslcút kivételével.1) melyekre a nagymartom urak már korábban rátették kezöket. Ennek a szétválasztásnak 1371 és 1448 között kellett megtörténnie. Az előbbi évben - mint említettük - - Kismarton még Szarvkőhöz tartozott; az utóbbi évből pedig már van hiteles urbárium, melyben a megkisebbített szarvkői uradalomnak tartozékai egyenkint föl vannak sorolva.2

) Minden jel arra mutat, hogy ez a szétszakítás az előbbi évhez sokkal közelebb esik. így, hogy csak egy-két ilyen jelenséget említsünk, Kismarton 1388-ban vásártartási jogot nyer. Az oklevél már nem mondja, mint különben szokásos, Szarvkő tartozékának, hanem csak annyit mond róla, hogy »penes Castrum Zarkw. « 3) A Kanizsaiak 1415-iki levele is, Szarvkő mellett már Kismarton váráról és ennek várnagyáról is megemlékezik.4

) A váraknak pedig — tudjuk — szokott tartozéka, tartománya is lenni. Mármost miféle tartozékai voltak ez időben Szarvkő várának ? Az említett- 1448-iki urbárium szerint: Prodersdorf. Vint- (v. ~Bint)passing, Hornstein, Stinkenbrunn és Portlisdorf, azaz Pöttlsdorf. A csornai káptalan előtt kiállított 1457-iki tiltakozás szerint pedig: Ratco, Pordán, Cheky (= Vintpassing)-, Zarkwalla, Budeskuth és Milchdorf, azaz a mai Száraz vám és akkori Kövesd.5) A két fölsorolás, mint látjuk, némileg elüt egymástól. Rawo az urbáriumból hiányzik ; alkalmasint azért, mert a hely már elpusztult, határa a pordányiba olvadt s így az ') Egy 1528-iki záloglevél (Bécsi közös pénzügyi levélt. Lit. C. fasc. 12.) továbbá az 1570-iki összeírás (u. o. 138. 1.) valamint a kismartoni főlevéltár 1697-iki jegyzékének összevetéséből kivehető, hogy Kismartonhoz állandóan a következő községek tartoztak : Kismarton, Kishöflein, Szentgyörgy, Fejéregyház, Feketeváros, Oka, Siercz, Oszlop, Szentmargit, Zárány, Ilmitz, Apetlon, Darázsfalu, Pordány, Antau; — e három utóbbi azonban csak felérészben. Ez lehetett nagyjában a kiszakításkor is, a XlV-ik század végén, a kismartoni uradalom képe. Nagyjában mondjuk, mert például Oszlop, Darázsfalva (Dorog) 1486-ig mint várak szerepelnek s így külön birtokot is képeztek. Ezenkívül, a kiváláskor, 1400 körűi, nem is voltak még a Kanizsaiak kezén. 2) Bécsi közös pénzügyi levéltár: Lit. H. fasc. 12. s) Sopron vm. Okit. I. 493. 1. 4) TT. o. II. 24. 1. 6) U. o. II. 397. 1.