Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

624 MOHL ADOLF. Sopron, a Traisen-völgye, St. Pölten és IStelk irányában Németországba.1) Ez a hadjárat ugyan nagy kárt tehetett a mi németjeinkben is. de mégis csak átvonuló vihar volt; azonfelül a pár év múlva bekövetkezett szerencsétlen augsburgi csata, tudjuk, a németországi betörésektől jó időre elvette a magyarok kedvét. Igen valószínű, hogy ez a szerencsétlen háború épen a nyugati székelyekben, a mi avarjainkban tett legtöbb kárt; mert a magyar haditörvények szerint e hadjáratban igen tekintélyes számmal vettek részt s ők adták egyúttal az elősereget is.2) A határszéli németek tehát ismét szabadabban lélegzettek. Géza és István uralkodása pedig a németirtó háborúknak nemsokára egészen véget vetett. A Nagy Károly betelepítette németek egy része ilyenformán szerencsésen átélte a válságos korszakot ; legszerencsésebben azok, kik Sopron és Vas megyék nyugati hegyeserdős, hepe-hupás részeiben az ellenségnek rendes útján kívül estek s előle esetleg könnyebben menekülhettek. Ezek — az úgynevezett hímezek - ósdi nyelvükben, szokásaikban most is nagyban elütnek még a többi hazai németségtől,3) s azért mi is azt tartjuk, hogy az ősi német betelepülőkhöz ezek a hienczek állanak legközelebb, s épenséggel — mint neves nyelvtudósunk Giesswein is megengedi — azoknak avar vérrel kevert maradékai is lehetnek. A most fölkapott ethnographia segítségével lassacskán e kérdésben is több lesz a világosság, s idővel bizonyára a tiszta igazság is kiderül. Augsburg után a már egyszer fölforgatott Ostmark újra föltámad (976); új őrgrófjai, a vitéz Babenbergek, egyelőre a bécsi erdőig terjesztik ki hatalmukat.4) Viszont Szent István király is a Lajtáig tolja előre a magyar batárt, s ezen akkor még sokkal szélesebb és fontosabb folyó mentén állítja föl a határőrző székely állomásokat. Ilyen állomások voltak, mint az ősi nevekből és későbbi okiratokból kitűnik : Röjtökör (Bécsújhely felé),5) Cseke (ma Vimpácz), Orpordány. Szék (a Lajta-hegység közepe táján). Ekkor lettek tehát csak a mi németjeink valóságos magyar alattvalókká. Kai'ácsonyi imént idéztük értekezésében szintén biztos-Boeheim : Die Stadt Ebenfnrth. a) Sebestyén Gyula : Az avar-székely kapcsolat emlékei, 43—44. 11. 3) Szilágyi S. id. m. id. h. 91. 1. ') Szilágyi S. id. m. I. 213. 1. 5) A mai Pecsenyéd és Savanyúkút között álló régi földvárat sokan még most is Warth-na,k nevezik.