Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKŐ ÉS URAL ELSŐ KÖZLKMÉNY. Mielőtt a szarvkői uradalom keletkezéséről és annak első urairól szólnánk, megelőzőleg az uradalombeli, illetőleg az egész Kismarton-vidéki őslakosság eredetéről, betelepüléséről akarunk röviden egyet-mást elmondani. E czélból egész Nagy Károly idejéig kell visszamennünk. Mikor a frankok hatalmas császára a keresztény-szláv alapon épült avar birodalmat megdöntötte, a 796-iki békekötésben az egész régi Pannóniát Bajorországhoz csatolta. Ugyanakkor bajor németeket telepített az újonan hódított ország nyugati részeibe s az ezekkel fölfrissített régi keresztény területeket, ugyancsak 796-ban, a szomszédos német püspökségekbe osztotta. így jutott a mi vidékünk is már ekkor a passaui egyházmegyébe; igy keletkeztek a Bécstől Győrig húzódó terület kiválóbb pontjain a szent István vértanú és a szabáriai születésű szent Márton püspök tiszteletére szentelt templomok. Nagy Károly a pannóniai németség biztosítására egyidejűleg fölállította az Ostmarl-nak nevezett keleti bánságot. Az ennek élén álló őrgróf kezdetben Lorchban székelt, mígnem idők folytával egész a Kahlenbergig tolta előre űrállomását. Meddig nyúlt a németektől megszállott terület a régi Pannónia belsejébe, azt most nem feszegetjük ; nem is tartozik szorosan tárgyunkhoz. Annyi bizonyos, hogy az itt tálát városokat, falukat, s még inkább új telepeiket saját nyelvükön nevezték el. A mi régi &Mr</-jaink — köztük a hozzánk legközelebb álló Pressburg, Wieselburg, Altenburg, Oedenburg, Lutschmannsburg — kétségkívül akkor kapták német neveiket. A helyrajzi tanulmányokkal foglalkozóknak az is föltűnt, hogy a tősgyökeres német Freising. Straubing, Schärding stb. kaptafájára, Bécstől Sopron megye belsejéig, léptennyomon találkozunk ing végzetű helynevekkel. Bécs körűi van-