Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 581

584 TÁRCZA. érezte a Németország felől ránehezedő pénzügyi válság súlyát s védekezni kezdett ellene. Báthory kívánságára már az 1578 évi országgyűlés kimondta a pénzverés reformjának szükségét s történtek is ez irányban intézkedések, melyek a maguk idején jórészt beváltak, de már III. Zsigmond alatt visszatért a régi zavar, fejetlenség. A felügyelet az alkincstárnok tiszte volt, ő felelt a rendeknek, de a pénzverés magánvállalkozókra volt bízva, kik alku szerint bizonyos százalékot fizettek a királyi kincstárnak. Az arany és a nagyobb ezüst pénzek értéke meg volt ugyan szabva, úgy hogy a forgalmi és a belső érték átlag fedezte volna egymást, de annál szabadabb volt a váltópénz. Ennek következtében az arany és a nagyobb ezüst pénz mértéktelenül megdrágult, forgalomba alig került, az aprópénz pedig hitelét és értékét vesztette. Az így támadt bajokon segítendő, az országgyűlés kimondotta, hogy visszatér a Báthory idejében megállapított pénzlábhoz, magánpénzverőket többé nem tűr meg. hanem közvetlenül a kincstár felügyelete alatt két pénzverő intézetet állít. Ezt a határozatot azonban nem hajtották végre teljesen, mert a hatalmas pártfogókkal bíró pénzverők tovább is működtek, sőt a hamis pénz csak ezentúl kezdett terjedni igazán. Ebből megint új bajok, a pénz és áru-forgalom újabb zavarai keletkeztek, melyek az országgyűléseket állandóan foglalkoztatták, érdekes irodalmi vitákra adtak alkalmat s különféle mentő eszméket szültek. Ekkor merült fel a pénz-devalválás terve is, mely az 1625 —1627 évek alatt felszínen tartotta magát s ugyancsak heves polémiát teremtett. Az ide vágó irodalom termékei közül különösen igen becses egy lengyel nyelven 1641-ben Krakóban névtelenül megjelent röpirat, mely meglepő tájékozottsággal szól Európa általános pénzügyi helyzetéről, a pénz és áru. az arany és ezüst correlatiojáról, s kimutatja, hogy a pénz sehol sem oly drága és a drágulás soha sem volt oly rohamos, mint Lengyelországban az utolsó hatvan év alatt. Sajnos, hogy a jól tájékozott szerző párhuzamai hazánk viszonyait nem érintik s csak olasz meg franczia adatokat idéz. — A vegyes közlések közt Piattoli abbé 1792 évi levelezése Malachowskival s másokkal, valamint Szaniszló Ágost király levélváltása Glayre-vel, érdekes adatokat tartalmaznak a lengyel királyság végnapjaiból. E levelezéseket Dembinski Bronislaw teszi közzé rövid bevezetés kiséretében. ERNYF.Y .IÚZSEF.