Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 573

TÁRCZA. öfi575 ban működött, s mint prédikáczióiból kitűnik, nemcsak buzgó katholikus. hanem jó magyar is volt. ki Bethlennek szemére veti a törökkel való szövetségét. Mint hitvitázó is említést érdemel, s a mi e tekintetben különösen figyelemreméltó, kifejezéseiben mérsékletes, bár kortársainak vitázó modorától ő sem tudja magát teljesen függetleníteni. CZEIZEL JÁNOS : Bacsányi jegyzetei Kis Jánosnak 1815-ben kiadott költeményeihez. (Lőcsei kir. kath. főgymn. Ért. 3—-40. 11.) — Kis Jánost — mint tudjuk — Kazinczy, kora egyik legnagyobb költőjének tartotta. »Minden hizelkedés nélkül állíthatom — írja költeményeiről •— hogy magyarul szebbet, sőt oly szépet sohasem olvastam.« Kazinczy nézetében a kortársak többé-kevésbbé osztoztak. csak Bacsányi nem talál egyetlen egy szót sem Kis János költészetének méltatására. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy Kis és Bacsányi — költészetük egész irányát tekintve — nem annyira a külső formában s a feldolgozásban tértek el egymástól, mint inkább az eszmék megválasztásában. Kis János költeményeiben nem a nemzet érzései, vágyai, szenvedései nyertek kifejezést, mint — kivált később — Bacsányinál, s ez az ellentét sokat megmagyaráz. Elképzelhetjük tehát, hogy a forradalom eszméinek tüzes költője kíméletlen bírálója az érzelgős, bölcselkedő iskolának és híveinek, •— s erre a Czeizeltől közölt glossák igen jellemző példáúl szolgálhatnak. BARCSA JÁNOS: A XVII-ik század magyar történetirodalma. (Hajdúnánási ev. ref. gymn. Ert. 3—86. 11.) — E dolgozatról A. D. bírálata után (Századok, 1902. 573. 1.) nincs mit mondanunk. BALÁZS GYULA : Vörösmarty drámái. (Nagybecskereki községi főgymn. Ért. 3 — 39. 11.) — Az értekező ismert nyomokon halad, mélyebb aesthetikai fejtegetésekbe nem bocsátkozik ; de értekezését a tanuló ifjúság, mely Vörösmarty drámáit általában kevéssé ismeri, haszonnal olvashatja. TÖRÖK KONSTANTIN : Vörösmarty Mihály szellemének. (Székesfehérvári kath. főgymn. Ért. 3 — 28. 11.) — Meleg hangon és nagy lelkesedéssel írt dolgozat, mely áttekinthető képet ad Vörösmarty egész költői működéséről. KOVÁTS ANTAL : Vörösmarty humora. (Kecskeméti kath. főgymn. Ért. 3—20. 11.) — Dicséretre méltó tartalmas értekezés. KOVÁCS FERENCZ : Zilahy Károly pályája, 1838 —1864. (Zilahi ev. ref. főgymn. Ért. 3—82. 11.) — Az absolut korszak egyik hányatott életű, korán elhunyt írójának szorgalommal összeállított életrajza. A szerző túlzottnak tartja Gyulai Pálnak Zilahy kritikai és aesthetikai munkásságára vonatkozó azon megjegyzését, hogy Macaulaynak, kihez kortársai Zilahyt hasonlították, legelső 39*