Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

SZENT JEUOMOS. 51 szőtt, »félreértett szavainak magyarázataképen« apologetikumot írt. Kétségkívül volt benne rugalmasság. A mit épen Jeruzsá­lemben időző barátja, Buffinus, tévedésnek talált (393) Orige­nesnél, azt Jeromos különös akadékoskodás nélkül a maga részé­ről is tévedésnek ösmerte el; s midőn szent Epiphanius salamisi (cyprusi) püspök 394 busvétjén Jeruzsálembe jött, a feltámadás templomában Origenes felfogását támadta, a miért János jeru­zsálemi püspök ismételve megintette, úgy bogy éjnek idején futva kellett menekülnie Betlehembe. Kitört tehát a háború­ság Epiphanius és Jeromos katholicismusa és a jeruzsálemi origenisták közt s nem csillapult Archelaus comes és Theophilus alexandriai püspök közbelépése után sem. Theophilus kezdet­ben jóakarattal viseltetett Jeromos iránt, később azonban elhide­gült vele szemben, a miért ismét irodalmi munkákban (pl. Jónás magyarázatában) keresett kárpótlást. Elégtételére szol­gált, hogy Ruffinus, mielőtt Bómába visszatért volna, a föltá­madás (szent Anastasius) templomában mise után ünnepiesen kibékült vele, miben némelyek azt látták, hogy Buffinus elös­merte Origenes tévedéseit. Ez a szép jelenet egyelőre minden­esetre elvette a jeruzsálemi hitszakadás élét. Jeromos azonban ezentúl sem dolgozhatott nyugalmasan, mert három hónapon át láz gyötörte ; betegen írt Máté evan­géliumához magyarázatokat (398), — s már a békének örven­dezve intézett Fabiolához egy levelet a papok öltözetéről. Ruffinus-szal újabb vitára adott okot, hogy Macarius itáliai szerzetes Buffinus biztatására lefordította, sőt betoldá­sokkal is ellátta Origenesnek a fejedelmekről (itept "apymv) írt munkáját, melynek előszava Jeromost oly módon dicsérte, hogy gyanút keltsen igaz hite iránt. Panimachius és Oceanus előkelő rómaiak azon melegében elküldték Jeromosnak ezt a könyvet, hogy a katholikus hittel ellenkező nézetek és a beszúrások ellen védekezhessék. »En — felelte Jeromos — Origenesbeu a magyarázót dicsértem, nem a dogmatikust ; eszét s nem hitét ; a bölcselkedőt, nem az apostolt. A kik tudni akarják, mint véle­kedem Origenesről, olvassák el az egyházatyákról írt commen­táriusaimat, üssék föl az ephesusi levelekről szóló három kötete­met s meglátják, hogy én Origenes dogmáival sohasem értettem egyet, origenista sohasem voltam.« Nem fordításnak, hanem kifordításnak tartotta Macarius munkáját s a xspl 'apywv hü fordításával (399), Theophilus pedig, sőt — levele következtében Anastasius pápa is Origenesnek és követőinek kárhoztatásá­val felelt. Buffinus Rómába sietett, hogy tisztázza magát, s meg­írta — főkép Jeromos ellen intézett — apologiáját, melyben az eretnekség vádja ellen védekezik. Theophilus 401 évi hús-4*

Next

/
Thumbnails
Contents