Századok – 1903

Értekezések - MARGALITS EDE: Karnarutič éneke és a magyar Zrínyiász 537

542 MARGALITS EDE. likus Miklósnál, mert míg ez csak annyit mond a hitszakadásról, hogy a magyarok »a szép keresztény vallást lábbal tapodták«, amaz már így szól: »a magyarok a római igaz vallásban igen megromlottak.« Jagic is értekezett Péter művéről, részletesen fejtegetve annak tartalmát és költői értékét, s egyúttal kimutatva, miben követi a Zrínyiász Tassót és Vergiliust.1) A Zrínyiász nagyszabású keresztény epos. Alapgondolata, hogy a szigeti hős halála és Szigetvár eleste a bűnbe merült nemzet büntetése és rajta Szolimán az Isten ostora. A reformácziót mind a két Zrínyi Istentől való elpártolásnak tekinti, ezért a szigetvári hősök kiontott vére Istennek kiengesztelése, a nemzetnek megváltása. E felfogással egyezik az epos egész szerkezete és jellemfestése ; ebből foly a mirabile epicum, mely a történeti esemény fejlődésében döntő szerepet játszik. A magyar eredetinek, ép úgy mint a horvát fordításnak, leggyengébb oldala az érdes nyelvezet és egyhangú rímelés. Zrínyi Péter a horvát fordításban nemcsak egyforma végrímeket alkalmaz, hanem a sorok közepe is a sorok végével rímel. Érdekes a horvát Zrínyiásznak a bécsi császári könyvtárban 10,122. sz. a. őrzött, Obsidio Sigethana, carmen heroicum Croaticum auctore et scriptore manuscript, comitis Petri a Zrinio olim Croatiae bano feliratú kézirata. E kéziratban nincs meg az egész horvát Zrínyiász ; hiányzik belőle a bevezetés és a história első strófája, s végződik a nyolczadik ének 80-ik strófájával. Érdekes körülmény, hogy e kéziratban nincs meg a sorközépi rím. csak a sorok vége rímel, a sorok közepén pedig sormetszet (caesura) van, épen úgy mint a magyar eredetiben. Ivekovic megjegyzése szerint a horvát Zrínyiász ezen kézirata sokkal hívebb az eredeti magyarhoz, mint Zrínyi Péter nyomtatásban megjelent fordítása; könnyebben is érthető ennél, mert a sorközépi és sorvégi rímelés sokszor erőszakot követ el az értelmen, s így Jagic nézete szerint 2) csak sajnálni lehet, hogy nem a bécsi kézirat szövege látott sajtó útján napvilágot. Egyébiránt nyoma van annak is, hogy kinek köszönhető a fordítás elrontása. Erre vonatkozólag Vitezovic egy feljegyzést talált Bécsben, mely szerint Zrínyi Péternek a fordítás sajtó alá rendezésében bizonyos Smolanic Iván, fiának János Antalnak nevelője (utóbb zengi püspök) segített s így valószínűleg ő az, a ki a bécsi császári könyvtárban levő kéziratot oly formátlanúl átalakította.3) Fontos kérdés, hogy Zrínyi Miklós és hox-vát fordítója, öcscse Péter, ismerték-e és felhasználták-e Karnaruticnak Vazetje grada •-) U. o. a) Id. h. 8) Kostrencic : Frankopan, Vtrié. Zágráb, 1871. VIII.