Századok – 1903

Értekezések - REISZIG EDE: Róbert Károly és a János lovag-rend 515

KÓBEKT KÁROLY ÉS A JÁNOS L0VAG-REN1). 521 mind a templomos vitézek, mind a drávánttíli János-lovagok a felkelőkhöz csatlakoztak.1

) A magyarországi rendtartományhoz tartozó házak, hol a magyar elem elég tekintélyes számot tett ki, egyelőre semleges magatartást tanúsítottak. Erre enged legalább következtetni azon körülmény, hogy III. Endre gyakran foglalkoztatja hiteles-helyi minőségben az esztergomi és a buda-felhévízi conventeket, sőt az esztergomi lovagok az esztergomi káptalan elleni perükben a király oltalmához folyamodnak.2) Ezen jó viszony némileg megzavartatott, midőn III. Endre király és Ladomér érsek elnöklete alatt az 1294-ben Esztergomban tartott zsinaton az esztergomi lovagok, névszerint Miklós, az esztergomi Szent István rendház főnöke, Wytko és Bankó lovagok, megidéztetéSök ellenére részt nem vettek. A boszszus fejedelem a rendet összes javainak elvesztésével fenyegette,8) de ez aligha következett be, mert az esztergomi Szent István conventtől az 1294—1300 közti időszakból számos kiadványt bírunk,4

) sőt 1299-ben, egy ügyből kifolyólag a király az esztergomi lovagokat küldi ki vizsgálatra.5

) De a Dráván-túl már más viszonyokat tapasztalunk. Az egymással folyton vetélkedő templomosok és Jánoslovagok, kiket a pápa a Szentföld visszafoglalása érdekében egyesíteni óhajtott, a trónkövetelő Anjouk zászlai alá szegődtek. VIII. Bonifáczius pápa pedig, hogy a III. Endréhez szító főpapokkal szemben befolyását a lovagokra biztosítsa, 1297-ben újra kihirdetteté a rendnek elődei által adott ama kiváltságot, mely szerint a rend tagjait és azok fegyvereseit, a római curiát kivéve, senki sem közösítheti ki, sem egyházi tilalom alá nem vetheti. Ennek ugyan elsősorban az esztergomi lovagok vették hasznát, a kik ellen évek óta egy hatalmaskodási per folyt, mely egyúttal szomorú világot vet ama kor erkölcseire. Ugyanis az esztergomi lovag-ház főnöke és két lovag, 1294-ben, valószínűleg a rend ellen már előzőleg folytatott perben szenvedett méltatlanság vagy más személyes bántalom miatt, az Obacz melletti szent Endre plébánia egyházát elpusztították és több kisebb kápolnát leromboltak, az ') Kercselics : De regno Dalmatiae et Croatiae, 229. s) Knauz : Magyar Sión, III. 652. ') Péter f y : Concilia, I. 133—137. ') 1294-ből: Hazai Okmt. VIII. 343. — 1295-ből: Fejér m. VI. 1. 339. és Hazai Okmt. VI. 207. — 1296-ból : Fejér id. m. VI. 2. 237. — 1297-ből: Fejér id. m. VII. 2. 121. ») Hazai Okmt. VIII. 391.