Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

44 MÁRKI SÁNDOR. Paulinus, 380-ban pappá szentelte, hogy a remete-élet abba­hagyására bírja. így ismét belekerülvén a közélet forgatagába, Konstanti­nápolyba utazott, a hol egyik leghíresebb hallgatója és bámu­lója lőn Nazianzi szent Gergelynek, ki ragyogó ékesszólással és a szentírásban való csodálatos jártassággal épen akkor (380) védelmezte javában a katholikus hitet az arianusok, nova­tianusok és apollinaristák ellen. De maradt reá ideje, hogy görögből latiura fordítsa Eusebius caesareai püspök (-j- 338) híres világtörténetét (Chronicorum canonum omnimoda história), sőt azt Suetonius és több más történetíró adataival bővítse s egészen Valens császár haláláig (378) folytassa is.1) Ugyan­ekkor fordította görögből latinra Origenesnek Jeremiást és Ezechielt magyarázó 18 szentbeszédét s mondta tollba 381-ben a Seraphin-vó\ (főangyalról) szóló értekezést, melyet utóbb hibásan tartottak kortársa, Damasus pápa művének. Jeromos 382-ben Rómába utazott, részt veendő a keleti és nyugati egyház elszakadásának megakadályozása végett tartott zsinaton. Azzal a hajóval ment, mely Paulinus antiochiai és Epiphanius salamisi (cyprusi) püspököt is szállította. Damasus pápa titkári teendőkkel bízta meg, s keletre, nyugatra sok fontos levelet íratott vele ; annak azonban nincs történeti alapja, hogy bibornokká vagy könyvtárnokká nevezte volna ki. Pedig oly nagyra becsülte, hogy műveit nemcsak olvasta, hanem néha saját kezével másolgatta is. Gyakran vitatkoztak egy­mással szentírási tételekről s Jeromos a pápa kérelmére arra is vállalkozott, hogy az evangéliumnak régibb latin fordítását a sokféle görög codex alapján kijavítsa és szövegét helyre­állítsa. A zsoltárok latin fordítását szintén átnézte és kija­vította. Talán a nagyvárosi élet könnyelmű társadalmának szem­lélete bírta rá Jeromost, ki mint a pápa kegyeltje is remete maradt, hogy mozgalmat indítson a római leányok és asszonyok tudományos és vallásos kiképeztetése érdekében. Valóságos iro­dalmi előadásokat tartott nekik, s hallgatóinak egy része bámu­latos haladást tett a szentírás magyarázatában. A pápa, hogy a nőnevelés ne foglalja el teljesen, mint különben is nagyon beteges ember, arra kérte, hogy olvassa föl neki kész munkáit ; Jeromos tehát a szentírásból öt tételt irodalmi alakban fejte­getett előtte, hogy szórakoztassa; majd könyvet írt Helvidius ') Schöne szerint (id. m.), ki az Eusebius-Jeromosféle krónikát már 1866-ban kiadta és lefordította, Jeromos 381 végén kezdett a for­dításhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents