Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

SZENT JEUOMOS. 41 ték őt a maguk részére követelni. 1441-ben egy Girolamo da Potonia nevű dalmát pap alapította az 1901-ben diplomácziai vita tárgyáúl szolgált római intézetet, melynek részére V. Miklós pápa 1453 május 20-án illvrekből, vagyis dalmátokból való kormányzatot engedett. X. Sixtus pápa ezt, mint született dalmata, 1589-ban újabban is megerősítette s a congregatiót azóta valamennyi pápa elismerte; a congregatió dalmát jellege azonban csak az alapítványra vonatkozhatott, nem Jeromos nemzetiségére, kivált nem szláv származására. Azt a szép latinságot, melylyel műveit írta, otthon, szüleinek házában tanulta. Némelyek nemes eredetűnek, mások görög rabszolgacsaládból származónak tartják. Szülei mindenesetre jómódúak voltak, a kik űukat gondosan neveltették oly vidéken, hol — magának .Jeromosnak nyilatkozata szerint a rabszolga paraszt nép istene a gyomor, s a hol a lakosok napról-napra élnek; a hol tehát »az a szentebb, a ki gazdagabb.« Ez a socialista-ízű megjegyzés annál meglepőbb, mert apjának magának is voltak rabszolgái; Jeromos egyik rabszolga cellájából a másikba szaladgált, idejét játékkal töltötte s nagyanyja öléből akárhányszor csak erőszakosan vihették komor tekintetű nevelője elé. Anyja nevét nem tudjuk; anyai nagynénjét, kit nem nagyon szeretett, Castorinának nevezték; húgának neve ismeretlen ; öcscsét Paulinianusnak hítták. Gyermekkori pajtása és tanulótársa Bononius, előkelő, gazdag családból származott. Yele együtt ment tizennyolcz esztendős korában .Rómába, körülbelül 363-ban, hol ezentúl a grammatikai, rhetori és philosopliiai iskolákat látogatta. Máitanuló korában nemcsak forgatta, de gyűjtötte is a könyveket ; a mellett azonban a nagyvárosi élet örömeit sem vetette meg, a min később eleget bánkódott. Tanulmányait 369-ben elvégezvén, hazatért Stridóba, hogy szülei házában készüljön újabb tanulmányutakra. Rövid idő múlva azonban átment a legközelebbi nagy városba, Aquilejába, hol különösen a tudós Ruffinus-szal kötött barátságot. Majd Galliába utazott s azt több iránybán bejárta, hogy tudós férfiakkal társalkodva, könyvtárakban kutatva, gyarapítsa ismereteit. Pedig akkor már. a hogy 123-ik levelében sokkal utóbb elpanaszolja, az Alpok és a Pyrenaeusok, a Rajna és az oczeán közt mindenütt csak romokkal találkozott. A barbárok elfoglalták és feldúlták Moguntiacumot (Mainzot) s a templomban több ezer embert mészárolták le; Vangionest (Wormsot) a hosszú ostrom jóformán megsemmisítette; Rheims, Amiens, Tournay, Strassburg stb. mind a németek kezére jutott: Aquitania, Gallia Lugdunensis és Narbonensis városai kevés kivétellel elpusztultak s