Századok – 1903

Értekezések - TURCHÁNYI TIHAMÉR: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. - I. közl. 412

ROGRERIUS MESTER SIRALMAS ÉNEKE A TATÁRJÁRÁSRÓL. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Nincs olyan történetírónk, ki a XIII-ik század és különösen a tatárjárás történetének megírásánál Rogerius munkáját ne használta volna. Annál különösebb, hogy az íróval, életével, jellemével, sőt magával a szóban forgó munkával kritikailag alig foglalkozott valaki. Rogeriusról olyan adatok forognak közkézen, melyek a beható tanulmányon alapuló kritika világítása mellett meg nem állhatnak. Még igen tekintélyes történészeknél is —• vera mixta falsis •— helyes adatok mellett igen nagy hibákra akadunk. E rövid tanulmányomban kritikai szempontból igyekezem megvilágítani Rogerius életét, jellemét és munkáját. I. Rogerius mester nem hazánk szülötte. A XIII-ik században szokásba jött, hogy a pápák nálunk is adtak idegeneknek egyházi javadalmakat. Ha volt a pápának valami kedves embere vagy ilyen kedves emberének pártfogoltja, kerestek számára valami jó egyházi javadalmat. Magyarországon már ekkor bőven voltak jövedelmező egyházi javadalmak; mi természetesebb tehát, mint hogy gyakran találunk idegen javadalmasokat, nemcsak a kisebb rendű egyháziak között, hanem a püspöki, érseki székeken is. Róbert esztergomi érsek, Mátyásnak, a sajói csatában elesett esztergomi érseknek nagynevű elődje, ki II. Endre alatt interdictum alá vetette az országot, szintén idegen, franczia származású vala. Eranczia volt az erdélyi püspök Rajnald, olasz a váradi ellen-püspök Primogenitus, franczia Bertalan pécsi püspök stb. Rogerius mester is idegen volt és ez neki később sok kellemetlenséget okozott. Rogerius Olaszországban, a siciliai királysághoz tartozó Apuliában született a beneventumi herczegségben, alighanem