Századok – 1903

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. II. III. köt. Ism. gr. Kuun Géza 353

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 355 jelent meg eddig s még három kötet fog belőle megjelenni. Arra a kérdésre, hogy volt-e ily nagy terjedelemre szükség? hogy a munkából egy és más nem maradhatott volna-e ki ? -ha a kérdést a történetírás szempontjából veszszük, válaszunk az lenne, hogy igen is sok maradhatott volna el; de a munka monograpliia, s már erre való tekintettel bizony kevés az, sőt alig van olyas, a mi benne feleslegesnek lenne mondható. Az első kötet tartalma röviden már volt ismertetve közlönyünkben ; lássuk most az ezen kötetben foglaltakat közelebbről. A szerző szerint is (I.. köt. 2. fej.) a Szilágy és Zilah név nem egy eredetű, s hasonló hangzásuk csak véletlen eredménye. Szilágy a s,?í7-fából származik s úgy van képezve, mint Nyárágy. Hásságy. Száldobágy stb. (27. 1.) A Zilah nevet a szerző avar szónak tartja, mely a törökben is meg van s fegyvert jelent. A törökben sziläh csakugyan = fegyver, de ez nem török, hanem arab eredetű szó s az avar nyelvben valószínűleg még nem volt meg, tehát a Zilali magyar helynév ezzel nem függhet össze. Közép-Szolnok vármegye Zálnok nevű helységét a szerző is, Torma Józseffel egyértelműleg, Zonul-kai azonosítja s az egykori ZonuJc-\árt Zálnok falutól északra mintegy negyed mérföldnyire helyezi. (62. 1.) Ez megyei vár volt s egyszersmind a legrégibb bolgár sókereskedésnek egyik nagy raktára, a honnan az erdélyi, jelesül a Deésaknáról jövő sót szállították a Dunamellékre s onnan tovább nyugatra. A Tisza és Zagyva vizek összefolyásánál Szolnok, ezen ősrégi sókereskedésnek szintén egyik jelentékeny raktára volt. Hogy az erdélyi és máramarosi só nyugat felé való szállításában az erdélyi és tiszai bolgároknak milyen szerep jutott, azt érdekesen mutatta meg Pic prágai tanár egyik értekezésében. Még 1362-ben is van szó Zonukniegyei várjobbágyokról. Krasznai várjobbágyok három esetben szerepelnek a Váradi Regestrum-ban. A vár Carasna vagy Karazna (Crazna) név alatt fordul elő, s mint Pauier Gyula megjegyzi : II. Géza alatt keletkezett Kraszna megye Bihartól keletre a Szamosba ömlő Kraszna mentében. Az 5-ik fejezet elején szerzőnk megjegyzi, hogy »a legrégibb oklevelek csak egy Szolnok vármegyét ismernek, mely a Tiszáig terjedt. Ez előbb kétfelé, Belső- és Külső-Szolnok vármegyére szakadt ; azután bontakozott ki a kettőből Közép-Szolnok vármegye.« (78. 1.) Továbbá megjegyzi a szerző, hogy ') Századok, 1902. 860. 1.