Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - IV. közl. 327

MAGYARORSZÁG A XV. SZ. VÉGÉN A PÁPAI SUPPLICATION VILÁGÁNÁL. 331 coinmeusalis-a, kinek a pápa »motu proprio« adott javadalmat oly megszorítással, hogy azt három hónap alatt vegye birtokába. Miután ezt nem tehette, még további három hónapi időt kér.1) Hatalmaskodásról panaszkodik Tátrai Pál egri egyházmegyei plebánus is, kinek egyházában bizonyos Emánuel az ő tudta és engedelme nélkül plebánusi teendőket végez. Jogainak hathatós védelmeért esedezik.2

) * * * Az eddig tárgyaltak alkotmánytörténeti szempontból értékesek. Annyira-mennyire több jogi és politikai kérdésnek tisztázásához hozzájárulnak. A vatikáni levéltár számos adatokat nyújt még nekünk ezeken kívül, melyek sok más szempontból érdemelnek figyelmet. Az egyházi élet nem egy pontjának, a kor vallásos gondolkozásának, erkölcsének, kulturális és társadalmi viszonyainak megismeréséhez forrásúi szolgálnak. Azt hiszszük, nem végezünk felesleges munkát, ha római kutatásaink eredményét ez oldalról is bemutatjuk. Gyakran fordulnak az egyháziak kiváltságok, kitűntető czímek elnyeréseért a római curiához. Első helyen kell említenünk a Boldogasszony-vól czímzett budavári plébánia urát Bánfi Pált. Azért folyamodik, hogy bizonyos alkalmakkor »more episcoporum« vagyis püspöki süveggel, pásztorbottal, gyűrüv.el misézhessen s oszthasson áldást a hívőknek. E kiváltságot csakis akkor mérlegelhetjük kellőképen, ha tudjuk, hogy e korban a valóságos apátok és prépostok is csak a pápa engedelméből élhettek vele, ellentétban a mai gyakorlattal. Maga a székesfehérvári prépost, a ki pedig közjogi helyzeténél, pápáktól és királyoktól nyert kiváltságainál fogva előkelő helyet foglalt el a főpapi karban, s praelatus-nak czímezték,3) csak 1366-ban az özvegy Erzsébet királyné közbenjárására nyert jogot, hogy a saját egyházában főpapi jelvényekkel élhessen.4

) Másfél századdal későhb, 1508-ban bővíti ki e jogot II. Julius pápa az akkori prépost, Beriszló Péter javára annyiban, hogy ő és utódai nemcsak saját egyházukban, hanem bármely más egyházban is élhettek vele, természetesen mindig az illetékes püspök előleges tudtával.5) Ezért a kiváltságért folyamodik Bánfi Pál is. Budán lakik a király — mondja — s vele sok főpap és fődr; ezek') U. 0. Tom. 1100. f. 79. 2) U. O. Tom. 992. f. 256. •) Rupp id. m. I. 222. 1. *) Theiner: Mon. Hung. II. 81. 5) U. o. II. 578. 1. 23*