Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - II. bef. közl. 308

PÓR A. MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS A XIV-IK SZÁZADBAN. 327 Mindazonáltal világos nyomát találjuk annak, hogy Károly király 1325-ben, valószínűleg a tatárjárás után, tetemes segítséget küldött kedves ipjának.1

) A levél, melyben Károly király az Aba nemzetség Somosi ágabeli Budaméri János mesternek azon érdemeért, hogy dicséretes szolgálatot tett László lengyel királynak, Ujvár-megyében Bodonpataka, Kabalapataka és a Tapoly közt fekvő erdőséget adományozza, a hadjárat befejeztével, 1326 február 25-én kelt ugyan, de nyilván az előbbi évre vonatkozik. És ha keressük, kivel háborúskodott 1325-ben Ulászló lengyel király? az egyetlen Dlugoss ad róla felvilágosítást, ki állítja, hogy ez évben Yenczelt, a mazoviai herczeget támadták meg a lengyel király seregei.-') De épen azért, mert más adatunk uincs e hadjáratra, Caro kételkedik benne.3) íme, Károly király idézett levele igazat ad Dlugossnak, jóllehet ő a magyarság érdemét a segélynyújtásban — mondhatnók: szokása szerint, ha ugyan biztosak volnánk benne, hogy azt kútforrásában megtalálta — elhallgatta. Károly király, ki előre látta a kemény és véres harczokat, melyeket a lengyel király a német lovagrenddel kiküzdeni kénytelen lesz, a hadi népben küldött segítségen fölül abban is fáradott, hogy legalább János cseh királyt vonja el a lovagrendtől. Szövetséget ajánlott neki az osztrák Frigyes király ellen, kinek a cseh király régóta nem volt barátja. Nagyszombatban 1327 február elején találkozott a két király csekély kísérettel, minden föltünés nélkül. A szövetséget megkötötték, melynek megerősítésére Károly király eljegyezte fiát, László herczeget, János király Anna leányával. A szövetséglevélben Lokietekről említést sem tettek, mégis az első, ki annak hasznát látta, a lengyel király volt, minthogy a cseh király, alig hogy Nagyszombatból visszatére, seregét Krakó ellen vezette. De a magyar király rögtön követeket küldött utána ezen üzenettel: »Inkább öld meg szemem láttára fiamat (leendő vődet), hogysem apósomat bántsad«; mely szenvedélyes és a minap kötött szövetséget fenyegető kifakadásra a cseh király csakugyan megszűntetett minden ellenségeskedést Lengyelország ellen. Hogy a nagyszombati szövetséget az osztrákok ellen Károly király nem tekintette ürügynek, azt ') Fejér : CD. VIII. 3. 75. Cum nos quosdam fideles nostros satis in multitudine numerosa in sabsidium Ladislai regis Polonie patris nostri misissemus. ') Dlugoss: Hist. Polon. III. 115. ad annum 1325. Cracovienses et Kandomirienses milites iussione Wladislai Löktek Poloniae regis Masoviam hostiliter ingressi . . . stb. sj Gesch. Polens, II. 128. 1. jegyz.