Századok – 1903

Történeti irodalom - Mandonnet: Beiträge zur Geschichte des Kardinals Giovanni Dominici. Ism. M. L. 261

történeti irodalom. 261 nyok közt — könnyen elérhetik azt a szomorú mértéket, melylyel a társadalom és közkormányzat bölcsessége az őrülteknek s még inkább a hazaárulóknak mérni szokott. YJ— Mandonnet: Beiträge zur Geschichte des Kardinals Giovanni Domini ci. (Historisches Jahrbuch, 1900. XXI. 388—402. 11.) — Ezen, Zsigmond császár és király történetére nézve fontos értekezés szerzője s a hozzá csatolt okiratok kiadója, bevezetésül a Einke-féle Acta Concilii Constanciensis cz. nálunk sem ismeretlen oklevélgyűjtemény becséről elismerőleg nyilatkozik, de a dolog' velejére nézve nem fogadja el Finke nézetét. Finke ugyanis a konstanczi zsinat egybeliívását a Zsigmond és XXIII. János pájsa közt folyt alkudozások gyümölcsének tekintette, míg Mandonnet a Zsigmond és XII. Gergely ellenpápa között létrejött egyezségre vezeti vissza a zsinat egybehívásának tényét. Mandonnet ügyesen összeállítja mindazon adatokat, melyek a Giovanni Dominici bibornok-követ által Zsigmond és Gergely között létrehozott titkos szerződésre világot vetnek. Midőn XXIII. János pápa erről a dologról értesült, attól tartott, hogy a császár és Gergely fogják összehívni a zsinatot. Hogy tehát ellenfelét megelőzze és kijátszsza. bár kényszerűségből, maga hívta azt össze, abban a reményben, hogy versenytársai német földre nem teszik lábukat, ha pedig mégis eljönnének, akkor Zsigmond segélyével majd túltesz rajtuk. Midőn azután kitudódott, hogy a zsinaton még sem ő a helyzet ura és hogy Zsigmond őt lemondásra akarja rávenni : Konstanczból tudvalevőleg megszökött. M. L. L. Ehrhard : L'ambassade du prince coadjuteur Louis de Rohan à la cour de Vienne, 1771 —1774. Part I. Introduction. Strassburg, 1901. 8-r. 100. 1. — E dolgozat, mely a strassburgi gymnasium Programmjának mellékleteképen jelent meg, Rohan herczeg pontos életrajzát és a bécsi császári udvar igen érdekes képét adja. (DLZ.)