Századok – 1903

Történeti irodalom - Jalava; Antti: Frans Deák. Ism. Vikár Béla 256

264 történeti irodalom. cuccoli iránt kedvezőbb hangulatot fognak kelteni a magyar közvéleményben. Sőt ezek csak újabb adatokkal világítják meg Montecuccoli makacs és elfogult magyar gyűlöletét. De sokat tanulhatunk irataiból, sőt igen jó volna, ha ez eddig még meg nem rostált adatok s megjegyzések megjelenésének alkalmából a magyar történetírás újabb vizsgálat alá fogná Zrínyi és Montecuccoli vitáját. Azt hiszszük, hogy ez új adalékok higgadt és szenvedélvtelen vizsgálata sem ártana Zrínyi Miklós emlékének. E kiadás becsét emelik a rajzmellékletek is, melyek magyarországi várakat és magyar hadi eseményeket is tüntetnek fel. —L— Frans Deák. Kirjoittanut Antii Jalava. Helsingissä (Helsingfors). 1902. Kis 8-r. 180 1. Arczképpel. Almberg-Jalava Antal jeles finn író egy egész emberöltő óta fárad azon, hogy nemzetünket odahaza, északi nyelvrokonaink között, megismertesse. Irt egy nagyobb munkát JJnkarin Albumi (Magyar Album) czímmel, a mely úti levelek alakjában vonzó képeket fest hazánk múltjáról és jelenéről s a finn nép soraiban nagy kedveltségre tett szert. Ott jártomban, 1889/90-ben, volt alkalmam erről személyesen meggyőződni. A Magyar Nemzeti Muzeum részére gyűjtöttem akkoriban néprajzi tárgyakat a Ladogától északra eső vidékeken. Otsoiset faluban, melynél érdekesebbet soha, sem azelőtt, sem azután nem láttam, egy ősrégi, füsttől megfeketedett finn nemzeti hangszer (kannel) került elém. A tulajdonos nem akart megválni e régi családi örökétől, a finn múzeumnak sem engedte át, pedig kérték. Mikor meghallotta, hogy magyar vagyok és a mi nemzeti muzeumunknak gyűjtök, ide adta ingyen a rendkívül becses darabot. Nagy meglepetéssel hallottam szavaiból, hogy egészen jól van rólunk értesülve. Honnan szerezte ezeket az ismereteit ? Jalava magyar albumából. Akkor még csak névről ismertem Jalava Antalt, de máris éreztem, hogy nemzetünk igaz barátot bír benne. Még jobban rászolgált köszönetünkre további működésével. Magyar nyelvtana, melyet Szinnyei Józseffel együtt írt, nyelvünk ismeretét terjeszti a finn hazában. A legnagyobb finn napilap hasábjain hosszú évek óta rendszeresen foglalkozik ügyeinkkel, politikai és közművelődési életünk folyásával. Az ottani Szabad Egyetem közönségének Magyarországról tart előadásokat, és — egyéb dolgairól nem is szólva — újabban kiadta két kiváló magyar államférfiunak élet- és jellemrajzát. Az egyik, Széchenyi István grófé, két