Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (III.) Keleti kútfők. Ism. Thúry József 240

történeti irodalom. 245 A III. sz. alatt következnek Isztakhri és Ibn Haukal följegyzései a kazarokról, baskírokról és besenyőkről. Isztakhrinak a 951 év körűi írott könyve El-Belkhi (megh. 934-ben) munkáján és Ibn Fadlilan úti naplóján alapszik, a mennyiben amazt egészen átvette a magáéba, emezt pedig felhasználta s nevezetesen a kazarokról szóló tudósítást ebből vette át. — Mohammed Abulkászim ibn Haukal Bagdadban született és élt, a honnan a 942 év nyarán indult el nagy utazására.1) Munkája, melyet 977 vagy 978-ban írt, nem egyéb, mint Isztakhri könyvének javított és bővített kiadása. Ez a két író csak igen röviden emlékezik meg a magyarokról, ezeket is épen úgy baszdsirtok-nak nevezvén, mint a baskírokat. Végre a IV. sz. alatt a szintén Bagdadban lakott Maszúrfî.-nak a 943—944 években írott munkájából (Murtíds-ez-zeheb) azokat a részeket találjuk, melyekben ez a Kaukázus és Feketetenger vidékén s a Volga mellékén lakó különböző népekről beszél. Ide vonatkozó forrását ő maga megnevezi, a mennyiben azt írja, hogy ama kereskedőktől szerezte értesüléseit, a kik jártak a kazarok, bolgárok és oroszok földén s keresztül-kasul hajózták a Fekete- és Azovi-tengert, (I. köt. 273.) A magyarokat török eredetű badsgirdok, vagy badsgardok-nak nevezi s nemcsak a 934 és 943 évi betöréseiket a Balkán félszigetre említi, hanem a nyugati kalandozásaikat is egészen Spanyolországig. Sőt munkájának egy másik helyén (1. 262.) arról is tud, hogy ezek a badsgirdok egykor a Fekete-tenger partjain laktak s ezt a tengert abban az időben badsgirdok tengere néven is (bahr-el-badsgird) nevezték, épen úgy, mint a Kaspitengert khazarok tengeré-nek. Az említett helyen ugyanis ezt olvassuk nála: »Az astronomusok és más régi tudósok véleménye szerint a bolgárok, rüszok, bedsnik, bedsenákok és badsgirdok tengere -se három nép a turkokból való — ugyanaz, a melyik a Pontus.« — Ez a helye egyszersmind azért is említésre méltó, mert — a mint látjuk — a máshol említett ^isu = jadsni népnevet itten = bedsni-nek vagy badsni-nak írja, a mi valószínűleg azonos a Kazvini-nál olvasható bedsa névvel, (ülv. Uj Magyar Muzeum, 1855. I. 170.) Maszúdiról még csak annyit akarok említeni, hogy egy másik munkájában, t. i. a Kitáb-et-tenbih-hen is beszél a kazarokról és burtaszokról. Nevezetesen azt írja, hogy az előbbi török fajú népet törökül szabir-oknük, arabúi khazar-ókuak, persáúl pedig khazarän-oknak nevezik. (Keleti Szemle, II. 265.) Egyszersmind felsorolja a kazarok kiviteli czikkeit a ') Olv. M. Sevki föntebb idézett tanulmányát a 287. lapon.