Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - III. közl. 219

magyarország a xy. sz. yégén a pápai supplicatiólí világánál. 223 keresik, hogy újabb megerősítéssel biztosítsa számukra Frangepán adományát.1

) Ha lazultak is az erkölcsi kötelékek, az egyház fejében való bizalom nem fogyatkozott meg, sőt épen az egyesek erkölcsi gyengesége folytán növekvőben van. Mert ba jámbor szándékkal alapítványt tesz valaki, hogy biztosítsa alapítványa fenmaradását, ha többen társulatokba, confraternitásokba állnak, hogy biztosítsák társulatuk gyümölcsöző munkáját, szent Péter utódának jóváhagyását kérik. Zsigmond pécsi püspök az I. Miklós püspöktől még a XIV. század derekán alapított bohl, szűz Mária »aranyozott« kápolnájának 2) nagy kiváltságokat s gazdag javakat ad. Vallásos buzgalma s gyermeki kegyelete vonzza e helyhez. E kápolnában aluszsza örök álmát édes szülő-anyja s ott kíván pihenni egykor ő maga is. Rendeli, hogy e kápolna igazgatója állandó székkel bírjon a káptalanban, méltóságra az őrkanonok után következzék, ugyanazon jogokkal, kiváltságokkal bírjon mint a prépostok. Kötelessége mindennap a kápolna főoltárán hat pap segédkezése mellett, az ünnepnapokon nagyobb ünnepélyességgel, énekes misét végezni a bold. Szűzről. Javadalmazására adja a Baranyában lévő Csobánka-előhegyet összes jövedelmeivel, földjeivel, szőllőivei.3) Mindez alapítványának megerősítését kéri s meg is nyeri VI. Sándortól.4) A másik kegyes alapítványt tevő szintén ismert név : íjászai János, gyulafehérvári kanonok, erdélyi főesperes, egyúttal a szent kereszt oltárának igazgatója. A XVI. század második évtizedében a magyar gyóntató tisztét viselte Rómában, szent Péter egyházában.6) Vallásos lelkületének s nemes Ízlésének méltó emlékét hagyta a gyulafehérvári székesegyház Mer/holtak kápolnájá«-ban, melyet nagy költséggel 1512-ben emeltetett.") Azonban eredetileg nem ez volt a czélja. Eleinte csak egy oltára okságot tervezett, hol a megholtak lelkeért meghatározott napokon gyászmisét mondjanak. Javadalmazá-*) A supplicatió a Dalaria regestáiban: Tom. 1099. f. 133. 1500. julius 7. 2) A püspöki vár északi részén a székesegyház mellett állott s nyolcz oltára volt. Rupp id. m. I. 357. 1. 3) A donationális oklevelet egész terjedelmében közli Koller id. m. IV. 311—313. 11. ') A supplicatió a Dataria regestáiban: Tom. 1034. f. 271. 5) Fraknói: Római magyar gyóntatok. Kath. Szemle, 1901. 391 — 392. 1. 6) Bunyitay : A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei s egy magyar humanista. Budapest, 1893. 22. 1.