Századok – 1903

Történeti irodalom - Divald Kornél: A sárospataki vár. Ism. –r. 179

történeti irodalom. .179 A sárospataki vár. Irta Divald Kornél. Budapest, 1903. Pátria kny. Nagy 4-r. 47 1. Ötven képpel. Divald legújabb könyvéből még a laikus olvasó is fontos tanulságot vonhat le. Meggyőződhetik arról, hogy a renaissanceművészet, mely Mátyás király pártfogása alatt virágzásra jutott hazánkban, a nagy király halála után nem vesztette el egészen a talajt, s a mit a műértő király utódai elhanyagoltak, a művészi tevékenység gyámolítását, azt magukra vállalták a fejlett ízlésű főurak. Már ezért az egy tanulságért érdemes a munkát elolvasni; de a szakember, a művészet historikusa s a historikus általában, egyébként is haszonnal forgathatja Divald művét. A mű két részből áll, de ez a két rész : Sárospatak várának története és a várnak topographiai meg művészeti leírása, nem válik el mereven, hanem kapcsolatba lép egymással. Maga a vár, noha történeti nyomai a XIII. századba visszanyúlnak s megváltozott alakban mai nap is fönnáll, úgyT, hogy már a hetedik század viharzik fölötte : a történelmi események forgatagában nem játszott elsőrangú szerepet. Országra szóló ostromokat, a haza sorsát eldöntő ütközetet nem láttak falai ; egyes családok torzsalkodásainak, pártok küzdelmeinek volt csak színhelye. Annál érdekesebb azonban birtokosainak személyisége miatt. Kezdetben királyi birtok volt, majd megfordultak benne a Perényiek, közöttük Péter és Gábor, mind a ketten nagy építkezők ; Bocskay, I. Rákóczi György és fenkölt szellemű hitvese Lorántffy Zsuzsánna, Thököly Imre s végre II. Rákóczi Ferencz. A szatmári béke után idegen kézre jutott az ősi kurucz fészek. A tulajdonképeni várat egy hatalmas, még a XIII. században épült lakótorony s egy négyszárnyú, szabálytalan egy helyen nyitott — négyszögalakú épülettömb alkotja. A négy szárny közül csak kettő maradt meg úgy, hogy eredeti fölépítését, beosztását, sőt részben díszítését is megőrizte a keleti szárny, mely a Perényiek áldozatkészségét dicséri, és a déli, melyhez Lorántffy Zsuzsánna emléke fűződik. Ezeknek az építményeknek keletkezéséről, szerkezetéről és díszítéseiről számolnak be Divald könyvének legfontosabb fejezetei, melyek a fejtegetéseket illusztráló nagyszámú, szép kivitelű kép segítségével érdekes rajzát nyújtják ennek a várkastélynak, mely a Bodrog fölött emelkedő alacsony dombon, gazdag növényzetű kert közepette, szép kilátással a csendesen hömpölygő folyóra, a messze elnyúló síkságra s a Hegyallyára, egyike Magyarország legkiesebben fekvő kastélyainak.