Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (II.) Byzanczi történetírók. Ism. Pecz Vilmos 160

TÖRTÉNETI IRODALOM. Ä magyar honfoglalás kútfői. A honfoglalás ezredéves emlékére a M. Tud. Akadémia megbízásából szerkesztették Pauler Gyulà és Szilágyi Sáridor r. tagok. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest. 1900. Franklin-társ. kny. Nagy 4-r. VIII. 877 1. II.*) Byzanczi történetírók. Összeállította Marczali Henrik. A) Bevezetés. — B) A görög krónikák. — C) Bíborban született Konstantin császár De administrando imperio cz. művének a magyarokra és lakóhelyeikre vonatkozó fejezetei. Miután a czímben megnevezett nagy munka első, a byzanczi kútfőket adó könyvének Bölcs Leo hadi taktikája XVIII-ik fejezetét tartalmazó részéről már Gyomlay Gyula mondott véleményt e folyóiratban, az én feladatom az, hogy a byzanczi történetírók itt közölt részeit (90 —136. 11.) tegyem bírálat tárgyává. Eleve ki kell azonban jelentenem, hogy a Constantinus Porphyrogenitus előtt adott, nyolcz hasábra (100—109. 11.) terjedő görög krónikák-kai melyek különben is a honfoglalásra vonatkozó adatok terjedelmére és fontosságára nézve távolról sem vetekedhetnek a császár munkájával — tüzetesebben nem foglalkozom, csak annyit jegyzek meg, hogy szövegükre és fordításukra ugyanaz áll. a mit a Constantinus Porphyrogenituséról nagyok elmondandó. A előrebocsátott bevezetés (90—99. 11.) becses történeti tájékoztatót ad a krónikásokra és Constantin usra nézve, de a császár másik neve háromszor (90. 92. 95. 1.) van hibásan Porphyrogewnitus-nak írva két u-riel. IIopcpupofsvvyjTot; görögös írása Porphyrogennetos (két íi-nel és a végén o-val), latinos írása Porphyrogennetas (két //-nel és a végén M-val) vagy *) Az I. közleményt : Gyomlay Gyula bírálatát Böles Leo hadi taktikája XVIII. fejezetének magyar fordításáról, olv. Századok, 1902. 249 és köv. 11.