Századok – 1903
Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101
140 VBCSEV TAMÁS, nyék elhelyezkedése a fajok, vidékek és országok szerint, érdekesen van nála megvilágítva. Az egyetemes európai jogtörténetet úgy construálta Hajnik, hogy a vezető népek, u. m. a latin, germán, szláv eredetű nemzetek és a magyarok jogemlékeinek s intézményeinek fejlődését általános irányokra és szempontokra vezette vissza. Az egyetemes európai jogtörténet nem anthologia a különböző népek jogából, hanem a tudósnak - a ki a Dontól a Tajóig s Izlandtól Siciliáig, és Tacitustól Werbőcziig mindent lát bölcselkedése a jogi tünemények felett. Tényeket constatai s ezekből inductive az általánosra emelkedik. A jogéletben az egyetemességet kereste és meg is találta szellemi energiája. Azt irodalmilag is kifejti és feltünteti a jelentékenyebb alkotmányi és jogintézményeknek koronkénti általános, tehát európai jellegében. A ki nem ismeri a középkori európai törzsélet és törzsszerkezet korát s az alkotmányfejlődést Európában a X-ik századtól a XIY-ikig, az nem ismeri a magyar honalapításkor s az Árpádok alatt uralkodó irányait és intézményeit a társadalomnak. melyben magának előkelő helyet vívott ki a magyar. Őseink a X-ik században lépnek az európai kultura és jog közelébe, midőn a középkori alkotmányi és jogélet alakulási korszaka elmúlt. Ez az alakulási korszak a mi közreműködésünk nélkül mult el. Arról csak az európai jogtörténet tájékoztathat bennünket. A ki nem ismeri a jogéletet Európában s annak jellemét, forrásait a XIY —XVI. századok alatt, az nem is sejtheti s legkevésbbé sem formálhat kritikai és összehasonlító képet magának a Werbőczi előtti magyar alkotmányi és jogi állapotokról. Yannak közérdekű jog- és alkotmányképződések, melyek nálunk teljesen soha sem fejlődtek ki. Ilyen a hűbériség. A hűbériség elleni szervezkedés. És mégis tanulnunk kell az allodium- és hűbér-birtokról a nyugaton, hogyr érthetővé váljék előttünk a magyar adományrendszer ellentétben a hűbériséggel.