Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

122 véosey tamás. Akadémiai s egyetemi szakkérdésekben a hírlapok beavatkozását nem szívesen látta s mindig a külföldi sajtóra hivatkozott, mely az ingerentia határait tapintatosan megtartja. Elveiben következetes. Iránya egész életén át változatlan maradt. Nem akart más lenni, mint magyar tudós és egyetemi professor. Az egyetemi tanárság mondá, nem egyszer olyan kizárólagos hivatás, melylyel összeférhetetlen minden más hivatal és minden üzleti szereplés. Általában szerette a nyilvános szerepkörök éles elhatárolását, majdnem a rendi világ kimértségével. Az ő politikai ethikája szerint hiba az, lia a parlamenti tag felcsap üzletembernek. Ha a parlamentben hasznos, sőt szükséges az üzletember, — mondá nem egyszer hát válaszszanak be ilyent, de a mandátumot ne tekintsék felsőbb iparigazolványnak. Igazat kereső, bátor, szókimondó férfi. A közviszonyok feletti gondolkodása előkelő. Derült hangulat és kedély, gyöngyöző vidámság. Beszéde szellemes, humorral, ötletes fordulatokkal, csípős megjegyzésekkel csillogott. Főleg a szójátékok gyors feltalálója. Az ő mondásait az egyetemen idézik mint szálló igéket ma is. Bár modorában tartózkodás és zárkózottság tükröződött vissza s épen nem volt könnyen barátkozó vagy épen pajtáskodó, de belsejében melegen érző szív dobogott. Tudott szeretni. Nem feledi ezt az ő családja és rokonsága. Pauler Gyulához írt levelei a forrón szerető rokon s barát szívének legszebb megnyilatkozásai. Irántam érzett barátsága sem maradt nyomtalan. A vele töltött időkre gondolva Cicero szavaival élhetek : Multa ab eo prudenter disputata, multa etiani breviter et commode dicta memoriae mandabam.1) * * * Azt mondják, hogy a budapesti egyetem jogi kara a eollegiumokkal s kötelező alap- és államvizsgákkal, szigorlatokkal, bírálatokkal, kari ülésekkel és referádákkal a tanárnak ') Vécsey : Római jog, 51. 1. 1. jegyzet.