Századok – 1903
Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101
hajnik imre emlékezete. 1 29 munkában töltött éveire Hajnik mindig kedvesen emlékezett. Az egyetemi tanárság legjobb succrescentiáját a Ratio Educationis szellemében úgy szerette volna biztosítani, hogy a fiatal kitűnőségek a jogakadémiákon szerezzék meg a paedagogiai és didaktikai jártasságot, s a rendszer és módszer kipróbálásával ós irodalmi munkássággal érdemeljék ki az egyetemi tanszéket. A jogi karnak akkori rendes tagjai közül, valamint Hajnik, úgy Pauler is vidéki jogakadémiáról jött az egyetemre. Pauler Zágrábban kezdte a jogtanárságot, onnan vitték Győrbe, Győrből pedig egyetemünkre hívta őt b. Eötvös 1848 augusztus 1 -én. Pauler a Hajnik érkezésekor miniszteri tárczát viselt ugyan, de tanszékét fentartotta, nevét az Almanach a tanárok közt sorolta fel. kiknek társaságát kedvelte és látogatta miniszter korában is.1 ) Kőnek Sándor szintén Győrből jött az egyetemre.-') Még nagyobb succrescentiát nyújtott Pozsony. Onnan jöttek az egyetemre Baintner János 3 ) és Hoffmann Pál ; 4) onnan jött Cserny József5 ) és Lechner Ágost.6) Kerkapolyi 1868 óta tartozott az egyetemi tanárok közé, ') Pauler Tivadar az ötvenes évek germanisatiója idejében is mindig kizárólag csak magyarul adott elő. O volt az egyetemnek eddig egyik legnagyobb dísze és büszkesége, de ő is büszke maradt az egyetemre mind halálig. Feledhetetlen ékesszóló s nagytudományú tanár. -) A régi jó idők sokoldalú képzettségével. Mikor az októberi diploma után (I860. okt. 20.) magyarúl kezdte előadni az egyházjogot s Antal Gyula revisiója mellett ma is használatban levő egyházjogi tankönyvét kiadta, közelebb vezette az ifjúságot az európai anyajoghoz. <t 1882.) 3) Pozsonyi jogtanárból lett ottani főtörvényszéki bíró, utóbb m. kir. helytartótanácsos. A m. kir. helytartótanácstól 1862-ben átjött a jogi karba, hogy tanítsa az osztrák ]ogot és a perrendtartást, (f 1881.) *) 1865 óta mondta őt egészen magáénak az egyetem. Ekkor kezdődik karunkon a római jog előadásának fénykora, midőn a genialis tanár személyének népszerűségét tantárgyára is átvitték lelkes hallgatói. Hoffmann Pál a magyar magánjog codificationalis első tervezetének tudós készítője. Nyugalomba lépett 1893-ban. 5) 1863 óta az egyházjogot tanítá, sőt átmenetileg a római jogból is tartott előadásokat. Igénytelen, alapos, jó professor volt. (f 1886.) ") 1869-ben lépett egyetemünkön a magyar közjog, közigazgatás és pénzügyi jog tanszékére. Az éleseszű tanár a magyar közjogot s közigazgatási jogot elvekre szerette s tudta visszavezetni s mesterileg értette, miképen kell az intézmények szellemét feltüntetni. 1894-ben a főrendiház •tagjává nevezte ki ő Felsége, (f 1900.) n*