Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

VfcSEY TAMÁS. hatalomnak mértéke hol nagyohh. hol kisebb, de természete nem változik. ') Hajnik Imrét komoly irodalmi tevékenységeért a M. Tud. Akadémia 1871 május ] 7-én levelező, majd kilencz év múlva rendes tagjává választotta. Az Akadémia történettudományi bizottságában Horváth Mihály, Salamon Ferencz, Pesty Frigyes, Szilágyi Sándor, Pauler Gyula, Fraknói Vilmos és Thaly Kálmán tagtársak közt is egyike volt ő a nagy tekintélyeknek. A második osztály értekezletein ha felszólalt, pl. mikor a Corpus Juris fordításának kiadását ellenezte, mindig irányadólag hatott. Az Akadémia felolvasó asztalánál vagy tízszer foglalt helyet. Mindenkor volt valami új mondani valója. Hajnik akadémiai székfoglalójában mint levelező tag 1873-ban kimutatta, hogy milyen tényezők hatása következtében és mikor váltotta fel véglegesen a nemesség fejenkénti részvételét az országgyűlésen a megyei követküldés intézménye. Más szóval ez azt világosítja meg, hogy miképen készítették elő az országgyűlési képviseleti rendszert, Miksa király, hogy Rudolf megkoronáztassák, Pozsonyba 1572-re összehívta az országgyűlést s a megyék útján még fejenkénti személyes megjelenésre szólítá fel a nemességet. Sáros vármegyének Abaúj, Zemplén és Szepes vármegyékhez intézett körleveléből mutatja ki Hajnik azt, hogy a személyes megjelenést elviselhetetlen tehernek nézték a vármegyék s kérték a királyt, hogy elégedjék meg a nemesség helyett a nemesség követeivel. Electi nobiles már előbb is voltak, a követkiildéssel most ablegati nobiles mennek az országgyűlésre, hogy 1848-ban helyet adjanak a népképviselőknek (populi repraesentantes). Miksa után sohasem hivatott fel többé a nemesség a személyes megjelenésre. így szűnt meg a nemességnek fejenkénti l) A magyar királyság közhatalmi természetét tovább szépen ismerteti Ferdinandy Géza : A királyi méltóság és hatalom czímű dolgozatának 3-ik szakaszában.