Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - I. közl. 1

MAGYARORSZÁG A XV. SZ. VÉGÉN A PÁPAI SUPPLICATIÓK VILÁGÁNÁL. 1 5 az országban lakni;1

) liogy ifjak, tudatlanok, alkalmatlanok és járatlanok részére nem kell egyházi javadalmakat adományozni. 2

) Ismételten síkra száll az országgyűlés ama még Mátyás idejében elplántált s az egyházias szellemre végtelenül káros szokás ellen, hogy egyházi személy két vagy több javadalmat tartson kezében egy és ugyanazon időben. Mátyásnál szükséglet volt, hogy százkarú politikájának támaszait javadalmakkal jutalmazzak odaadó hüségökért, nyugalmat nem ismerő munkásságukért. 0 annyira kénye-kedve szerint adta-szedte a javadalmakat, hogy már életében felütötte fejét a visszahatás szelleme, midőn az 1471-iki országgyűlés törvénybe iktatta, hogy egy személynek két ja vadalmat adományozni nem szabad.3

) Mátyás lángesze azonban még egy ily részletes törvény megalkotásában is fennen ragyogtatja nagyságát. Ügyes számítással engedi, hogy az eljárása ellen tiltakozó nemzeti akarat megalkossa a törvényt, de elveszi annak élét, midőn hozzátoldatja. hogy ha mégis megtörtént volna az adományozás, akkor a javadalmas a javadalom birtokában marad, de mindegyik javadalma után köteles hadi szolgálatot teljesíteni. Ulászló törvénye következetesebb, jeléül annak, hogy a nemzeti akarat minden befolyástól menten szabadon érvényesülhetett. Tilalmazván ugyanis a javadalmak összehalmozását, így folytatja : »azoktól pedig, a kiknek már tényleg két vagy több javadalmuk van, ezeket annak kivételével, a melyet a javadalmasok inkább meg akarnak tartani, a királyi felség a legközelebbi szent Jakab apostol ünnepéig vegye el és adományozza arra alkalmas személyeknek.« 4

) Kivételt csak a boszniai püspökkel tesz, ki két javadalmat bírhat. Szükségesnek tartja ezt is megokolni, mondván: »mivel csekély a jövedelme és némely végvárakat szükségképen fön kell tartania.« 5) Azonban sokkal mélyebb gyökereket eresztett már a kór, semhogy egy országgyűlési végzés örökre elpusztíthatta volna. Két év múlva a törvény tiltó szavát újra hangoztatni kell. Erejét azonban magok a törvényhozók, talán öntudatlanul is, gyöngítik, midőn kivételt kivételre teremtenek. Szathmári György, választott veszprémi püspök ugyanis a királyi felség s a haza körűi szerzett bokros érdemeire való tekintettel, püspöki javadalma mellett a budai felhévvízről nevezett Szent") 1495: XXX. és XXXII. 1498: LVI. 1504: X. t. cz. •) 1498 : LXVII. t. cz. ') 1471 : XIII. t. cz. *) 1498 : LVI. t. cz. 2. §. *) U. o. 1. §.