Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

102 vécsey tamjís. névszerint Markovics Mátyás,1 ) Schuszter János,2 ) Markovics Pál,3 ) Panier Tivadar4) és a mi ünnepeltünk. Említést érdemel Hajnik Pál is (1774 -1809), Imrének öregapja. A Ratio Educationis5) szerint az egyetemi tanárt a király azok közül nevezi ki, a kiknek minősítése: eruditio, industriel, doctrinal) Hajnik Pál minősítvénye jobb volt. Iro­dalmilag is dolgozott. Magyar jogtörténetet írt.7) Ez a könyv is mutatja, hogy a XIX. század elején a históriai kutatás a Kovachich módszerével nemcsak a politika, hanem a jogtudo­mány terén is szélesebb mederben halad hazánkban is. Savignv jogtörténeti iskolájának hatása nálunk sem maradt nyomtalan. Az említett Hajnik Pált, a pozsonyi kir. jogakadémia érdemes tanárát, Ferencz király 1808-ban a pesti kir. egyetemhez nevezte ki, miután az előző évben őt és törvényes leszárma­zóit magyar nemesekké nyilvánította.8) Ezeket a családtörténeti adatokat csak azért érintém. mert Hajnik Imre büszke volt arra, hogy igazán professori vérségből eredt s így őt az egyetemhez nemcsak tanári állása ') Markovics Mátyás, Hajaiknak szépapja, az egyházjog tanára, először 1700-ben, másodszor 1802-ben viselte a rektori méltóságot. a) Schuszter János, a vegytan tanára, Markovics Mátyás leányát Annát bírta nőül. 1822-ben volt rector magnifions. 3) Markovics Pál unokatestvére volt Markovics Mátyásnak. A ter­mészetjog és közjog professora. 1825-ben kormányozta az egyetemet. 4) TJj Magyar Muzeum, 1856. I. 203. 1. Az egyetem rectorai. Irta Pauler Tivadar. 1861—62-ben viselte a rectoratust Pauler Tivadar, Hajnik Imre nagybátyja, az észjog és büntetőjog tanára, 1871-től minisz­ter, akadémiai másodelnök. Pauler Tivadar anyja volt Markovics Terézia, Markovics Mátyásnak leánya. 5) Az 1791-ben kiküldött országos választmány munkálata alapján készült az 1806-iki Katio Educationis. mely egész 1848-ig szabályozta a tanszervezetet a Dráván túl is. ') Doctores authoritate regia nominabuntur vei ex academiis, in quibus praeclare dederunt eruclitionis ac industriae suae experiment«, vei e viris ubicunque degentibus et egregia doctrina conspicuis. ') História iuris Hungarici a tempore Sancti Stephani ad glor. regn. Pranciscum I. Budae, 1807. 8) Hajnik Pál már a következő évben, 1809 deczember 12-én meg­halt. Oly kedves emléket hagyott maga után. hogy tanítványai négy heti gyászt öltöttek érte. A czímerben, melyet ő szerzett a Hajnik csa­ládnak, a kettős kereszt alatt és felett két kisebb, a sisak koronáján pedig egy nagyobb bagoly, az éjjelezést is igénybe vevő tanulásra czélzó madár ül, vonatkozással a czímert szerző Hajnik Pálnak tanári tudós fog­lalkozására.

Next

/
Thumbnails
Contents