Századok – 1902

Történeti irodalom - Guido Bigoni: Note Ungariche; I. Il perché d’una croce obliqua e di certi versi danteschi. Ism. –y–l 944

946; TÖRTÉNETI IRODALOM. E homályos kérdés tisztázása czéljából mi is Bigoni pél­dáját Ítéltük követendőnek és kikértük a Dante történelmi tartalmára nézve legilletékesebb hazai kutatónak, Línczy Gyula tagtársunknak véleményét. Lánczy úr lényegileg abbeli néze­tének adott kifejezést, hogy a szóban lévő sorok a Divina Comediának csakugyan legtalányosabb helyei közé tartoznak. A régi olasz kommentátorok, mint Ottimo, Buti stb. állí­tólagos felvilágosításai csak általános következtetéseket tartal­maznak, az egész XIX. énekben említett fejedelmi alakok jel­lemvonásaiból folyó tanulságok alapján. Holott Dante e helyen valami egészen specifikus állapotra s annak vezértényezőire utal, mire nézve ezek a távolálló kommentátorok semmi posi­tiv tudomással és nézettel nem bírtak s ennélfogva specula­tiójuk, mint a D. 0. számos más helyére vonatkozólag, csak az erőltetett, subjectiv kombinálásnak jelentőségével bír. Pedig e pontnak lehető szabatos felfejtése Dante egész történet-poli­tikai felfogására csak úgy, mint Magyarország különleges hely­zetének értékelésére vetne világot, s így mindenekfelett a magyar történettanulmányozóra nézve a legnagyobb érdeket rejti magában. Ez az oka a miért Lánczy tartózkodott e köz­keletű, sokszor idézett, de semmi elfogadható magyarázattal eddigelé nem kisért sorok kérdését érinteni, nem hogy azokat értékesíteni. E végre magának a Paradiso szerzése idejének, továbbá az évnek, mely e sorok írásánál Dante előtt lebegett, véglegesen meg kellene állapítva lenni, — a mitől azonban egy százados, óriási D.mte-irodalom mellett is még távol állunk, — valamint azon különböző értékeléseknek, melyekben az Anjou-ház tagjait s ama válságos idők többi tényezőit illeti. Ezeknek szabatos megállapítása nélkül pedig a hagyományos olasz interpretatiók bármelyike, csak úgy, mint az azokra alapí­tott következtetések komoly beszámításra nem tarthatnak jogot. Ugy tetszik nekünk, mintha már maguknak e pontok­nak felvetése is indokolttá tenné, hogy Bigoni úr jóakaratú tanulmányával, mely az olasz történetművelő közönségre nézve tanulságos dolgokat is tartalmaz, e helyen foglalkoztunk. Értesülésünk szerint Bigoni úr a Note Ungariche máso­dik füzetében egy a genuai állami levéltárban talált Nagy Lajos-kori magyar vonatkozású okiratról szóló tanulmányt fog közölni. Y—L.

Next

/
Thumbnails
Contents