Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

A TÖRÖK SEREG ÁTVONULÁSA ERDÉLYEN 1 66.1-BEN. 931 szerdái- elé vezettek s kikérdezés után a fővezéri sátor előtt lefejezték őket. Ezután minden zsákmánynyal együtt a foglyokat eladták. A vár átkozott kapitánya álruhába öltözötten ez ütközetben szintén foglyul esett; maga hallgatott, de a határszéli harczosok előtt tudva volt, hogy negyvenezer piaszter váltságdíjon is elkel, sőt emberei az elfogott százhúsz iszlám foglyot is visszaadták és negyvenezer piaszter váltságdíjon vették vissza, melyből minden vitéznek harmincz piaszter jutott.« »Az említett Kővár vára a Szamos folyó partján az ég csúcsához hasonló magas hegyen két igen erős, kőépítésü erődítményből áll, melyek úgy állanak egymással szemben, mint két villa. Déva vára kivételével ilyen erős vár nincs. A Szamos folyó túlsó oldalán van ugyan egy magas hegy, de arról a hegyről e várban semmi kárt nem lehet okozni. A határszéli nép ezt a várat Csatal-kala (villavár) néven nevezi.« Kővárról a Lápos folyón át, a szokott módon rabolva, Nagylánya alá érkezett a török sereg. Hogy a zsákmány igen sok volt, az kitűnik Evlia következő megjegyzéséből : »Ramadan efendi hadbíró számítása szerint egy hadjáratban sem lett a sereg ily gazdag.« A, török sereg Nagybányára »az 1071 évi Zil-hidse hónap Árefe napján« érkezett, a mi a keresztény időszámítás szerint az 1661 évi augusztus 4-re esik. Nagybányát Evlia törökül Nik-ban-ezder *) néven említi, a mi annyit jelent, mint Nik-bán sárkánya. E különös név eredetét egy még 'különösebb mesével magyarázza meg. »Foglyaink — úgymond — azt beszélték, hogy Perzsiából Menucseher gyermekei közül Nik-bán, vagyis jó király, erre a földre jött s egy sárkányt ölt meg és róla nevezik Nik-bán-ezder-nek. Jelenleg az erdélyi királyok egyik főhelye. Az llidse2) vize partján négy oldalról magas hegyek által körülvett völgyben fekszik ; negyvenezer szőllős-kertje van. Lakosainak foglalkozása és kenyérkeresete a borkészítés és a bor eladása. Vára az említett völgyben négyszögalakű, magas vár; kerülete ötezer lépés, nyugati oldala mesterségesen készült mocsáros hely, mely a városbeliek menedéke. A várárok széles, de nem mély és tele van vízzel. A vár nem igen erős, lakossága pedig híres kereskedő nép lévén, félelemből meghódolt s így a vár nem gyújtatott fel. Két napig időztünk ott s ment az adás-vevés. Lópatkók és szegek vásárlása végett én szegény is bementem a várba s megnéztem azt. Ezer katona van benne, tizenegy s) llidse alatt a Fernezely patat értendő.